A rendszerváltás évei, 1987–1990 (Budapest, 2009)

Nemzetközi erőtérben

lyamata elvezethet a teljes kivonuláshoz. 1990. január 13-án Németh Miklós bejelentette, hogy Magyarország és a Szovjetunió hamarosan megállapodást köt a szovjet csapatok mielőbbi távozásáról. Erre március 10-én került sor. Horn Gyula és Eduard Sevarnadze Moszkvában aláírta a szovjet csapatok teljes kivonásáról szóló egyezményt. Az ország szuverenitása szempontjából döntő jelentőségű megállapodás végrehajtása két nappal később Hajmáskéren meg is kezdődött.

A ’80-as évek végének magyar külpolitikájában meghatározóvá vált a két nagyhatalomhoz, illetve a szomszédos államokhoz fűződő viszony alakulása, valamint a létezett szocializmus idején felmondott diplomáciai kapcsolatok rendezése. Ebben az időszakban a magyar külpolitika legnagyobb kihívása, egyben a rendszerváltozás egyik fontos eleme, a Német Demokratikus Köztársaság állampolgárai menekülti státuszának rendezése volt, miután Magyarország csatlakozott az ENSZ menekültügyi konvenciójához (1989. március 17.). 1989-re a Szovjetunió szerepe jelentősen átalakult a szocialista tömbön belül. Korábban a legcsekélyebb változás is elképzelhetetlen lett volna a szovjet vezetés jóváhagyása nélkül, 1989-re azonban az Amerikai Egyesült Államok befolyása egyre jobban megerősödött a térségben. 1989. július 11. és 13. között hazánk történetében első alkalommal Magyarországra látogatott az USA elnöke.

Az idillinek sohasem nevezhető magyar-román kapcsolatok a ’80- as évek végére teljesen megdermedtek. Nicolae Ceausescu ugyanakkor a falurombolási programjával akaratlanul, de mégiscsak „támogatást” adott Magyarországon a nemzeti ellenzék egységéhez. Budapesten június 29-én százezres tömeg vonult méltóságteljesen a Hősök teréről a román nagy- követség elé a romániai falurombolások elleni tiltakozásul. Válaszul más28