A rendszerváltás évei, 1987–1990 (Budapest, 2009)

Nemzetközi erőtérben

nap a románok bezáratták a kolozsvári magyar főkonzulátust. Grósz Károly 1988. augusztus 28-án Aradon találkozott Ceausescuval. Tárgyalásaik nem hoztak érdemi eredményt, sőt a találkozón Grósz olyan ember benyomását keltette, mint aki nem tudott — vagy nem is akart - elég határozottam fellépni tárgyalópartnerével szemben a kisebbségi magyarság érdekében, és ezzel súlyosan ártott a romániai magyarok ügyének.

Északi szomszédunkkal, Csehszlovákiával a Dunán épülő bősnagymarosi vízlépcső ügye miatt romlott meg a viszony. A magyar politikai elit határozatlansága, tehetetlensége miatt ismét a magyar érdekek szenvedtek sérelmet. Az éveken át tartó civil tiltakozások, a nemzetközi fórumok előtt zajló viták sem hozták közelebb a megoldást. Nyilvánvalóvá vált, hogy csak komoly erkölcsi és anyagi veszteséggel lehet kilépni az előnytelen beruházásból. A Szigetközben, a Mosoni Duna mentén a természeti károk felszámolása, az ökológiai egyensúly helyreállítása még évekig tartott.

Magyarország a ’70-es évek közepétől vált a nyugatnémetek kedvelt idegenforgalmi céljává. A '80-as években a balatoni kempingekben, szállásokon alig lehetett üres helyet találni a szezonban. Mivel Magyarországra a keletnémet turisták is szabadon beutazhattak, gyakran itt találkoztak nyugati rokonaikkal, ismerőseikkel. A német egység megteremtésében Magyarország geopolitikai helyzete miatt kulcsszerepet játszott. Időközben megtörtént a nyugati határzár feloldása, miután a megváltozott politikai helyzetre és takarékosságra hivatkozva a Határőrség Országos Parancsnoksága még 1988. október 27-én kezdeményezte Magyarország nyugati határán a műszaki zár felszámolását. 1989 nyarán egyre nagyobb létszámú keletnémet menekült csoportok kértek segítséget a budapesti és

29