A rendszerváltás évei, 1987–1990 (Budapest, 2009)
Rendszerváltó gazdaság
könyvkiadókba. A kommunista „kultúroffenzíva” során kialakult egy, a pártállammal olykor semleges, olykor szövetséges viszonyt ápoló, befolyásos értelmiségi elitcsoport, mely a hatalommal karöltve egy személyes kapcsolatokon alapuló, informális érdekkijáró rendszert működtetett. A rendszerváltás után újra kellett építeni a kultúra támogatásának rendszerét, ami nemcsak érdeksérelemmel, hanem - a források csökkenése miatt - szükségszerűen értékveszteséggel is járt. Rendszerváltó gazdaság A hetvenes évek közepéig a magyar gazdaság viszonylag dinamikusan fejlődött, ám az évtized végétől megszorító intézkedéseket vezetett be a kormány a gazdasági visszaesés és az olajárrobbanás hatása miatt. 1982- ben Magyarország csatlakozott a Világbankhoz. A VII. ötéves terv (1986- 1990) időszakában a magyar állam számos reformintézkedést hozott. Megkezdődött az állami tulajdonra épülő tervgazdaság lebontása. Megteremtették a piacgazdaságra való áttérés számos jogi feltételét, ilyen volt például a csődtörvény elfogadása, a kétszintű bankrendszerről vagy a forgalmi adóról és a személyi jövedelemadóról szóló döntés bevezetése. 1988. január 1-jén nemcsak a személyi jövedelemadót vezették be, hanem az állampolgársággal járó, a világ összes országába érvényes „világútlevelet” is. Megindult a 20. század új magyar „kalandozó hadjárata”. Honfitársaink Magyarországról a valutatartalékokat, Nyugat- Európából, elsősorban Ausztriából pedig a használt, öreg autókat és a különböző fogyasztási cikkeket söpörték ki. A „féktelen birtoklási vágy” tárgyai elsősorban a Gorenje fagyasztók, a videomagnók és televíziók 24
