A rendszerváltás évei, 1987–1990 (Budapest, 2009)

Az állampárt és a demokratikus erők harca

desz, Magyarországi Szociáldemokrata Párt (MSZDP), Független Kisgazda-, Földmunkás és Polgári Párt (FKgP), Magyar Néppárt (MNP), Kereszténydemokrata Néppárt (KDNP) és számos további, átmenetileg kvázi-pártként működő szerveződés - 1989 márciusában a Független Jogász Fórum kezdeményezésére megalakították az Ellenzéki Kerekasztalt (EKA). Az EKA társult szervezetei hozzáláttak programjaik egyeztetéséhez, és áprilisban tárgyalást kezdeményeztek az MSZMP-vel, hogy közös nevezőre jussanak a rendszer-átalakítás legfontosabb kérdéseiben. Nem volt zökkenőmentes a tárgyalássorozat; kölcsönös bizalmatlanság, tájékozatlanság, félrevezető szándék nehezítette az egyeztetéseket. 1989. május 18-án az Ellenzéki Kerekasztal szervezetei közös levelükben megállapították, hogy az MSZMP megakasztotta, sőt felszámolta a kormányzó párt és az ellenzék között megindult tárgyalásokat. Az MSZMP tárgyalási ajánlata pusztán propagandafogásnak bizonyult annak fényében, hogy Grósz Károly kijelentette, a szabad választásokra legkorábban hat év múlva kerülhet sor. A hónap végén nyilvánosságra hozták az MSZMP KB új tárgyalási javaslatát. Eszerint négyoldalú megbeszéléseket szorgalmaztak úgy, hogy az asztal egyik oldalán az MSZMP, a másikon az Ellenzéki Kerekasztal, a harmadikon a többi független szervezet képviselői, a negyediken pedig a megfigyelők foglalhattak helyet. Az MSZMP felkérte az Országgyűlés elnökét, hogy elnököljön az érdemi tárgyalások ülésein. Június 2-án megkezdődött az MSZMP és az Ellenzéki Kerekasztal tárgyalásainak első fordulója, amely konkrét eredmény nélkül ért véget. Június 10-én végül is aláírták a felek az érdemi tárgyalások megkezdéséről a megállapodást, és ezt követően 1989. június 13-án megkezdődtek az MSZMP, az Ellenzéki Kerekasztal és az úgynevezett harmadik oldal (tárló