Éble Gábor: A nagykárolyi gróf Károlyi család leszármazása a leányági ivadékok feltüntetésével (Budapest, 1913)

Az ősi székesház, a nagykárolyi várkastély

A NAGYKÁROLYI VÁRKASTÉLY I793-IG. A GRÓF KÁROLYIAK ősi székesházának, a nagykárolyi várkastélynak / \ keletkezése az Anjoukori daliás idők homályában vész el. .X JL Akkor szerzi a vitéz Kaplyon nemzetség a legtöbb kiváltságot, birtokot s ekkor oszlik föl családokra, melyek aztán jószágaikról külön neveket vettek föl. András fia Simon volt az első, ki a károlyi birtokról nevezte magát egykorú oklevelekben «de Karul», vagyis Károlyi-mk. A nagykárolyi várkastélyt egy későbbi unoka: Károlyi Lanc^ László építtette Korvin Mátyás király alatt 1482-ben. A családi codex szerint az építkezést Szathmár vármegye rendéi megakadályozni törekedtek; óvást is emeltek az ellen, hogy Károlyi Lancz László körülbástyázott várat emelhessen magának a vármegye területén. Ez a bizalmatlan, ellenszenves magatartás a rendek részéről magyarázatot talál abban, hogy a Károlyi nemzetség tagjai az Anjouk, Luxemburgok, Jagellók és Hunyadiak korán végig katonás, erőszakos természetükkel az egész országrész szemében félelmetesek voltak. A királyok táboraiban rettegett kardjuktól az ellenség; de békekötés után volt oka rettegni tőlük a környék nemességének is, mert azzal folyvást hadilábon álltak, s a kölcsönös birtokháborítás, kereseti igények miatt száz éveken át pörlekedtek. A király megbecsülte bennük a hős 5