Éble Gábor: A nagykárolyi gróf Károlyi család leszármazása a leányági ivadékok feltüntetésével (Budapest, 1913)
Czímerek és rangemelések
2.6 hogy évszázadokon keresztül náluk vagyonosabb és hatalmasabb családok állottak útjukban, így a Csákyak, a Báthoryak (1470—1603) és a Dóczyak. Meg kell még említenem, hogy kutatásaim közben az Országos Levéltár «Benignse Resolutiones» czímű gyűjteményében báró Károlyi Mihály részére a királyi kegynek egy érdekes megnyilatkozásáról találtam biztos adatot, a melyből azt is megtudhatjuk, melyik évben és hónapban tartotta báró Károlyi Mihály a menyegzőjét menyasszonyával, Lapispataki Seghnyey Borbálával. O ugyanis akkori szokás szerint meghívta menyeg^öjére II Mátyás királyt, a ki 1611 április 28-án Prágából utasította a pozsonyi kamarát, hogy 70 magyar forintig terjedő értékű ajándékot akarván ez alkalomból Károlyi Mihálynak adni, vagy egy ily értékű serlegel, vagy pedig a 70 forintot a mondott czélra adja át Károlyinak, vagy megbízottjának. 1 A Nagy-Károlyról nevezett grófi c^ímet és c^ímert báró Károlyi Sándor kapta a szathmári békét követő esztendőben. 2 Néhány adatot e kitüntetés előzményeiből ideiktatunk. Mielőtt a béketárgyalások befejeztettek volna, I. József király 1711 április 17-én meghalt. Utóda III. Károly, kit a trónöröklési rend értelmében az uralkodás megilletett, Spanyolország királya volt. Távol Közép-Európától, tájékozatlanságban az osztrák és főleg a magyar viszonyok felől, idegen trónon kapta az első jelentéseket Bécsből az ő legközelebbi uralkodói teendőiről. E jelentéseknek a szathmári békére vonatkozó része arra indítá az uralkodót, hogy 1711 augusztus i-én Barcelonában kelt legfelsőbb kézirattal fejezze ki elismerését Károlyi Sándor béketörekvései s az ország lecsendesítése érdekében kifejtett 1 Báró Károlyi Mihály halála után az ingóságok összeírásában az «ezüst marhák» közt a királynak eme nászajándéka így van leírva : «Egy öreg (értsd nagy) födeles, lábas, szegletes pohár, aranyos kivül belül, fehér virágú az fedele, melyet Pozsonban 70 forinton vettünk volt.» (Gróf Károlyi nemzetség levéltára. Lad. 5. Nro 62.) 2 A grófi diploma szövegét lásd az Okleveles Függelékben.