Éble Gábor: A nagykárolyi gróf Károlyi család leszármazása a leányági ivadékok feltüntetésével (Budapest, 1913)

Czímerek és rangemelések

kastélyában kelt levelének fejezete ez: «Michael Karoly de eadem Karoly Sacr. Regiae Majestatis Prsecisor».

1 A precisorságról dr. Károlyi Árpád cs. és kir. udvari tanácsos úr szíves volt megkeresésünkre a következő tudnivalókat közölni velünk: „A «Hofstatus»-oknak nevezett egykorú irott jegyzékekben régebben a íizetéstelen precisorokat «Fürschneider»-eket is elősorolták, így pl. 1600-ból két ily Fürschneider jő elő, Draskovich János és Gróf Zrínyi János. Ez utóbbi a szigetvári hősnek legkisebb fia, a ki 1612-ben halt meg s a\ 6 helyére jöhetett Károlyi Mihály, azonban az 1600 utáni Hofstatusok már csak a fizetett Fürschneidereket sorolják föl. A Fürschneider vagy Precisor nem kisebb foka volt az étekfogói tisztségnek, hanem ezzel coordinált, sőt valamicskével előbbkelő udvari tisztség, mert a Hofstatusokban a Fürschneiderek mindig a Truchsess-ek előtt neveztetnek. Mundschenk, Für Schneider, Truchsess, ez a hivatalos rangsor. Mind a három fajta tisztségnél a legjobb családok neveivel találkozunk. így pl. a magyarok közül a XVII. század első harmadában Nyáry Pál, Révay András, Zrínyi György, Széchy István, Gyulaffy László és István fordulnak elő mint Truchsessek." Ugyancsak báró Károlyi Mihály volt az első a Károlyiak közül, a ki országos hivatalra jutott. Sógora, Bethlen Gábor, Erdély fejedelme és Magyarország választott királya, 1620-ban kinevezte őt Szathmár vármegye főispánjává, mit II. Ferdinánd király is jóváhagyott és megerősített 1622 július 16-án. Hogy elődei «vagyonossaguk és előkelőségük)) daczára sem juthattak a főispáni székbe, annak korántsem az volt az oka, mintha ők «a polgári pályán országos hivatalokra sohasem törekedtek» volna, a mint is azt «A gróf Károlyi család oklevéltára» czímű munka szerkesztője, Géresi Kálmán állítja, hanem az a körülmény, 1 Gróf Károlyi nemzetségi levéltár. Lad. 13. Nro 67.