Gáspár Ferenc: A munkásság az üzemekért, a termelésért, 1944-1945 (Budapest, 1970)
A magyar nagyipari munkásság harca az üzemek megmentéséért,helyreállításáért és a termelés megindításáért, 1944-1945 (Tanulmány)
gátolta a nyersanyaghiány. „A hazai bőrgyárak úgyszólván teljesen nyersbőrkészlet nélkül maradtak" — írta többek között a Wolfner-bőrgyár igazgatósága 1945. április 4-én, a bőripar általános helyzetéről készített feljegyzésében. 232 Rendkívül nehéz helyzetben volt a faipar, amelyben a gyárak nagy része nem is tudott termelni, az iparághoz tartozó 396 gyár közül 152, több mint egyharmada, állt. 233 Jobb volt a helyzet a papíriparban, mert a legnagyobb gyár, a Neményi Testvérek csepeli üzeme sértetlen maradt 234 , és az áram bekapcsolása után 100 százalékos kapacitással tudott termelni. Működött a diósgyőri papírgyár is. A papíripar munkája tette lehetővé, hogy a nyomdák is dolgozzanak. Január 19-től kezdve Budapesten rendszeresen jelentek meg napilapok. Az Athenaeum Nyomda Rt., az ország egyik legnagyobb nyomdája, a felszabadulás pillanatától jóformán éjjel-nappal dolgozott. 235 Számos iparágban, például a tégla- és cementiparban, az élelmezési iparban, a termelés megindulása különböző akadályok következtében elhúzódott, számottevő munka csak 1945 őszén kezdődött meg. Összegezésképpen megállapítható, hogy 1945 első félévében az ipar munkájának megindulása az élet minden területén érezhetővé vált. A vasút és az ipar dolgozóinak közös erőfeszítése eredményeképpen február 5-én elindult az első munkásvonat Vácra, majd néhány nappal később a Budapest—Szolnok vonalon indult meg a személyvonat-forgalom. 238 A vasút és az ipar együttműködése abban is megnyilvánult, hogy a felszabadulást követő első hetekben a MÁV Északi Főműhely és az Istvántelki Főműhely számára az újpesti Phöbus-villanytelep szolgáltatott áramot. 237 Megindult a budapesti villamosközlekedés is, a villamossági gyárak összefogásának eredményeképpen 1945. május elsején megkezdte a műsoradást a Magyar Rádió is. 238 A magyar gyáripar a felszabadulást követő első néhány hónap alatt elmozdult arról a mélypontról, amelybe a második világháború pusztításai következtében került. A Magyar Nemzeti Bank 1945 nyarán végzett számításai szerint az el nem pusztult és el nem hurcolt gép- és épületállomány túlnyomó része, kb. 75 százaléka ekkorra már használható állapotba ke232 OL Z 704—27. 233 Berend T. Iván id. m., 161. old. 33í OL Z 58—230. — Feljegyzés a gyár felszabadulás utáni helyzetéről a Magyar Általános Hitelbank részére, 1945. február 14. 233 OL Z 213—5. 236 A Közgazdaság Évkönyve, id. m., 302. old. 237 Fővárosi Lt., BNB. Ügyv. ir. 1945. — sz. n. — A MÁV Igazgatóság üzemi bizottságának jelentése a Budapest Nemzeti Bizottsághoz, 1945. február 2. 238 OL Z 662—34. — Jegyzőkönyv a Magyar Rádió és Telefonhírmondó székházában, 1945. március 28-án tartott értekezletről.
