Gáspár Ferenc: A munkásság az üzemekért, a termelésért, 1944-1945 (Budapest, 1970)
A magyar nagyipari munkásság harca az üzemek megmentéséért,helyreállításáért és a termelés megindításáért, 1944-1945 (Tanulmány)
nak nincs kaszája, aratógépe, cséplőgépe és hasonló felszerelése. Óriási a hiány a pótalkatrészekben is." 215 Az MKP programjavaslata azért is volt nagy jelentőségű, mert egyes vállalatok már korábban is felfigyeltek a vasút és a mezőgazdaság várható szükségleteire, de érdemleges lépéseket nem tettek. A Ganz-gyár már februárban felvette a kapcsolatot a MÁV ideiglenes igazgatóságával a vasúti kocsik javítása és építése ügyében 216 , a Magyar Fogaskerékgyár április 12-én harmadik műszakot kívánt beállítani traktorok és traktoralkatrészek gyártására. 217 Foglalkoztatták traktorgyártási tervek a WMet is. Az MKP által áprilisban kidolgozott gazdasági javaslat volt az alapja a májusi országos pártértekezleten elfogadott határozatnak is, amely már széles, politikailag is alátámasztott programot adott az újjáépítésnek. Ezt a programot fejezte ki a híressé vált „Arccal a vasút felé/" jelszó. E jelszó konkrét tartalma: 1945 végéig 500 mozdony és 10 000 vasúti kocsi helyreállítása és üzembe helyezése volt. 218 Az MKP a májusi program végrehajtására az ország minden erőforrását mozgósítani igyekezett, de a vasúttal kapcsolatos munkák elvégzésének zöme a vas- és gépiparra várt. Az Iparügyi Minisztérium által készített tervezet szerint ugyanis a tízezer teherkocsi felét az iparvállalatoknak kellett kijavítaniuk, a másik felét a vasúti főműhelyek vállalták. Április 23-án a MÁV Igazgatósága már megkezdte az előkészítő tárgyalásokat az ipar képviselőivel 219 , amelynek során több gyár felajánlotta részvételét a munkában. A május hóban megkötött szerződések szerint a Ganz, a győri Magyar Vagon- és Gépgyár, a Magyar Vegyipari Gépgyár Rt., a Roesemann és Harmattá, az Oetl Antal Vasöntöde és Gépgyár, az Orenstein és Koppéi cég vállalták az 5000 kocsi kijavítását. 220 Június folyamán további cégek is bekapcsolódtak a vasút újjáépítéséért folyó munkákba, mint a WM, az ózdi vas- és acélgyár, a mosonmagyaróvári Kühne mezőgazdasági gépgyár, az Uhri Testvérek stb. Az MKP kezdeményezésére a vasút megsegítése valóban országos méretűvé vált; a kocsijavítási munkákban más iparágak dolgozói is részt vettek, így például a tatabányai bányászok 100, a dorogiak 48, az ajkaiak 10, a Hungária Vegyiművek munkásai 12 vasúti kocsi ingyenes, rohammun213 A Magyar Kommunista Párt és a Szociáldemokrata Párt határozatai, id. m., 74—76. old. 216 SZOT Lt. Vasasszakszervezet ir. 1. 217 SZOT Lt. SZT Titk. ir. 38/a. 218 Harc az újjáépítésért. A Magyar Kommunista Párt 1945. május 20—21-én tartott országos értekezletének jegyzőkönyve. Budapest, 1945. 219 Pővárosi Lt., Magyar Acélárugyár Rt. Titk. ir. 29. — Jelentés a MÁV Igazgatóságán tartott értekezletről. i20 Berend T. Iván id. m., 58. old.