Gáspár Ferenc: A munkásság az üzemekért, a termelésért, 1944-1945 (Budapest, 1970)
A magyar nagyipari munkásság harca az üzemek megmentéséért,helyreállításáért és a termelés megindításáért, 1944-1945 (Tanulmány)
kában történő kijavítását vállalták. Több üzemben munkaórákat ajánlottak fel, hogy segítsék a megbénult vasúti közlekedés megindítását. A Chinoin-gyáriak 600, az újpesti Phöbus Villamossági Rt. dolgozói 310 munkaórával járultak hozzá a vasúti háborús károk helyreállításához. 221 A vas- és fémipari vállalatok (pl. a csepeli WM, az ózdi vas- és acélgyár) a vasúti kocsik javításán túl jelentős munkát végeztek a közúti ós vasúti hidak helyreállításához szükséges vasszerkezetek előállításával is. 222 Nagy fontosságú volt a népgazdaság egésze szempontjából a vegyipar termelésének elindítása. Az olajfinomítók — az elszenvedett rendkívül nagy háborús károk ellenére — a lispei olajszállítmányok megérkezése után igen gyors ütemben helyreállították a desztillációs berendezéseket, hogy benzint, petróleumot, nyersolajat tudjanak előállítani. A Péti Nitrogén Rt. péti gyárában még be sem voltak temetve a bombatölcsérek, amikor március 30-án már megkezdődött az olajfinomítás. Április—június hónapokban 37 053 tonna lispei nyersolajat dolgoztak fel és bocsátottak elsősorban a szovjet hadsereg rendelkezésére. 223 Hozzákezdtek Péten a szénkénegüzem helyreállításához is, amely augusztusban meg is kezdte működését. Április végén dolgozott már Budapesten a Shell olajfinomítója is, és a hó folyamán árusítani kezdték első termékét, a petróleumot, amely a villanyszolgáltatás átmeneti szünetelése miatt még a fővárosban is fontos közszükségleti cikké vált. 224 Gyors ütemű helyreállító munka folyt az ország legnagyobb vegyipari üzemében, a Hungária Vegyi és Kohóművek budapesti gyártelepein. A súlyos bombakárok mellett az áramszolgáltatás megoldatlansága is lassította a termelés megindulását, de a Kén utcai telep már május végén, az Illatos úti június 12-én megkezdte — ha részlegesen is — a termelőmunkát. A Hungáriában a gyáripar többi ága számára fontos marónátront, klórt és sósavat, a mezőgazdaság számára pedig rézgálicot állítottak elő. A gyár termelési kapacitása a nyár elején a háború előttinek fele körül mozgott. 225 Május—június folyamán megkezdte a bányászat számára rendkívül fontos biztonsági rob281 A vasút újjáépítése, id. m., 116., 123. old. — Az ipari üzemek a vállalt 5000 vasúti teherkocsi helyett mindössze 1182 darabot javítottak ki. Az elmaradás oka egyrészt a munkaerőhiány volt, másrészt időközben megindultak a jóvátételi megrendelések, amelyekből a vasút újjáépítésében szerepet vállalt nehézipari üzemekre igen jelentős feladatok hárultak. A vasúti teherkocsi-javításban a Roesemanns—Harmattá cég és a győri Magyar Vagon és Gépgyár érte el a legjobb eredményt, a vállalt munka 40, illetve 39%-os teljesítésével. 222 OL Z 383—28. — Az Iparügyi Minisztérium leirata az ózdi vas- és acélgyárhoz hídműhely felállítása tárgyában. — OL Z 404—28. — Feljegyzés a Kereskedelmi Minisztérium hídosztályán tartott értekezletről, 1945. június 20. 223 OL Péti Nitrogénművek Rt. ir. 6. — Második negyedévi jelentós, 1945. július. 224 SZOT Lt. Vegyész szakszervezet ir. 73. — Jelentés a helyreállítási és termelési munkákról. 225 OL Z 558. Rendezetlen. — A Hungária Vegyi- és Kohóművek Rt. jelentése, 1945. május 2.
