Gáspár Ferenc: A munkásság az üzemekért, a termelésért, 1944-1945 (Budapest, 1970)

II. A bányák és a gyárak helyreállytása a termelés megindítása

81 Kemény Ede aligazgató, a nyilas üzemi tanács elnöke. 22 Az Egyesült Izzó és Vülamossági Rt. gyártmányai a „Tungsram" véd jegyet viselték. Az Izzó külföldi leányvállalatainak cégnevében is szere­pelt a Tungsram szó. 23 Munkaszolgálatos. **A „SZUMBE" = a Szovjetunió Magyarországi Barátainak Egyesülete polgári ellenállási csoport volt. Kapcsolatot tartott fenn a Kommunista Párttal, majd 1944 november elejétől részt vett a Magyar Nemzeti Fel­kelés Felszabadító Bizottságában, melynek Bajcsy-Zsilinszky Endre volt az elnöke. (Pintér István: Adatok a Magyar Nemzeti Felkelés Felszabadító Bizottságának történetéhez. Hadtörténeti Közlemények 1961. 2. sz.) 26 Dr. Szent-Györgyi Albert szegedi egyetemi tanár, Nobel-díjas 1944. október 15-e után több ízben tárgyalt Bajcsy-Zsilinszky Endrével és Kiss János altábornaggyal, akik őt a Moszkvába küldendő fegyver­szüneti bizottság vezetőjének szemelték ki. (Harsányi János: Magyar szabadságharcosok a fasizmus ellen. Budapest, 1966. 583. o.) 24 A „bokor", „eszkera", „kató" és „pecsotra" ragadványnevek, A bányá­szoknál, különösen azonos családi nevek esetében, tréfás vagy gúnyos megkülönböztető névként használták. 27 A nyilas hatalomátvétel után a vállalatoknál elrendelték az üzemi taná­csok megalakítását. Ugyanakkor a munkaügyi választmányok meg­szüntetéséről semmi intézkedés nem történt. Ezt egyes vállalatok úgy értelmezték, hogy a munkaügyi választmányok tovább működhetnek. 28 Az említett helyzetjelentés a Sajókazai Kőszénbányák Vállalat irat­anyagában feltalálható nem volt. 29 A 6 vagon anyagot 1944. december 4-én elindították ós Tokodon át Berlinbe irányították, 30 Barcikán volt a Borsodi Szénbányák Rt. erőműve. 31 A rózsaszentmártoni szénbánya rakodó és osztályozója. 32 Magyar Gazdasági és Kisvasúti Rt. Pernyepusztán az iparvasutat épí­tette. 33 A Wanner, Debre és Molnár építési vállalatok a pernyepusztai bánya­telep építkezésén vettek részt. 34 A Mátravidóki Erőmű, a Selypi Cukorgyár és Cementgyár felrobbantásá­ról tesz említést a jelentés. 35 Nyugta, elismervény. 36 A berepülő üzem az elkészült repülőgépek bejáratását, a Sárkány üzem a repülőgépek karosszériájának, az ún. sárkánynak a gyártását végezte. 37 A Honvédelmi Minisztérium XVLI. c. osztályának az ügykörébe a had­felszerelési cikkek gyártási ügyei és a nyersanyagügyek, valamint a hadi­anyagok behozatala és kivitele tartozott. 38 Közigazgatási és gazdasági parancsnokság. 39 A Sajóvölgyi Vasércbányák a Rozsnyói Bányaigazgatóság felügyelete alá tartoztak. 10 Vesco Emil az ózdi üzemek hadiüzemi személyzeti parancsnoka volt. 41 dr. Hajabáts Kálmán az ózdi bányák hadiüzemi személyzeti parancsnoka. 42 vitéz Pintér Aladár vezérőrnagy. 43 Kézay Gyula vezérőrnagy és Almay Béla ezredes az üzemek kitelepítésé­vel kapcsolatos ügyeket intézték. 44 A „C" a Magyar Állami Vas-, Acél- és Gépgyárak szervezetében a diós­győri gyár kohászati üzemének betűjele volt.

Next

/
Thumbnails
Contents