Gáspár Ferenc: A munkásság az üzemekért, a termelésért, 1944-1945 (Budapest, 1970)

A magyar nagyipari munkásság harca az üzemek megmentéséért,helyreállításáért és a termelés megindításáért, 1944-1945 (Tanulmány)

lassan újjáéledő burzsoázia aggodalmát, de nem kevés öntudatos munkásban, üzemi bizottsági elnökben ébresztette fel azt a gondolatot: nincs-e itt a kedvező alkalom egyszer s mindenkorra kiszorítani a tőkéseket az üzemekből. E gondolat néhány helyen tetté formálódott, de a demokratikus pártok, élükön a Magyar Kommunista Párttal, elutasítottak minden ilyen jellegű megnyilvánulást. A második világháború ekkor még nem ért véget, ezért minden politikai-gazdasági lépést a fasizmus ellen folyó küzdelemnek kellett alárendelni. Ezt kívánta a nemzetközi antifasiszta koalíció érdeke és az ország újjáépítéséért, demokratikus átalakulásáért folyó küzdelem is. A termelés megindításában segítő szándókkal vettek részt a nemzeti bizottságok, elsősorban vidéken, de a Budapesti Nemzeti Bizottsághoz is sok budapesti gyár fordult segítségért január végén, február hónapban. A Budapesti Nemzeti Bizottság elsősorban különböző igazolványok, engedélyek kiadásával segítette a hozzáfordulókat, de előfordult az is, hogy a vezetés nélkül maradt vállalatok élére nevezett ki ideiglenes vezetőt.

177 Sok üzem fordult segítségért és támogatásért a január végén megalakult Szakszervezeti Tanácshoz, amely szervező munkával, az üzemi bizottságoknak nyújtott tanácsokkal vette ki részét a termelés, az élet megindításának feladataiból.

178 A bányák és gyárak termelésének példátlanul gyors újraindításában a munkásság mellett rendkívül nagy szerepet játszott a szovjet hadsereg. A hazájuktól több ezer kilométerre, már negyedik éve harcoló csapatoknak szükségük és joguk is volt arra, hogy a felszabadított területek erőforrásait igénybe vegyék. Erre a segítségre való jogát az 1945. január 20-án Moszkvában aláírt fegyverszüneti szerződéssel az Ideiglenes Nemzeti Kormány vállalta is. A fegyverszüneti szerződés 11. §-a kimondta: „11. A magyar kormány köteles magyar valutában időszakonként pénzbeli kifizetéseket teljesíteni és olyan árukat (üzemanyagot, élelmiszert stb.), eszközöket és szolgáltatásokat rendelkezésre bocsátani, melyekre a Szövetséges (Szovjet) Főparancsnokságnak funkciói teljesítésére, valamint a Szövetséges Államok ama misszióinak és képviseleteinek, melyek a Szövetséges Ellenőrző Bizottsággal kapcsolatban állanak — szükségük lehet. A magyar kormánynak szükség esetén biztosítani kell az ipari és szállítási vállalatok, a posta, távíró, távbeszélő és rádió, az erőművek, a közüzemi vállalatok és berendezések, az üzemanyag- és egyéb anyagraktárak használatát és irányítását, azoknak az utasításoknak megfelel77

Fővárosi Lt. BNB Ügyv. ir. 1945. sz. n. — A nemzeti bizottságok szerepére 1. még Balázs Béla: Népmozgalom és nemzeti bizottságok, 1945—1946. Kossuth Könyvkiadó, Budapest, 1961. II/4. fejezet. 178 A Szakszervezeti Tanács szerepére 1. Kossá István: Három nehéz hónap. A szabadság hajnalánKossuth Könyvkiadó, Budapest, 1965. 171. old.