Gáspár Ferenc: A munkásság az üzemekért, a termelésért, 1944-1945 (Budapest, 1970)

A magyar nagyipari munkásság harca az üzemek megmentéséért,helyreállításáért és a termelés megindításáért, 1944-1945 (Tanulmány)

lően, melyeket a fegyverszünet tartama alatt a Szövetséges (Szovjet) Főparancsnokság vagy a Szövetséges Ellenőrző Bizottság ad ki." 179 A szovjet hadsereg azonban az esetek jelentős részében nem működő és kellő vezetéssel nem rendelkező gyárakkal, bányákkal került kapcso­latba, ezért igen gyakran magára kellett vállalnia a termelés megindításának kezdeményezését is. A szovjet hadsereg adott utasítást a Pécs környéki, a Dunagőzhajózási Társaság tulajdonában levő bányák termelésének megindítására 180 , állított vezetőt az ózdi vas- és acélgyár, a salgótarjáni acélárugyár, a salgótarjáni bányaigazgatóság 181 stb. élére. A Rimamurány —Salgótarjáni Rt-hoz tartozó borsodnádasdi lemezgyár igazgatója és más vezetői Nyugatra távoztak, a munkásság teljesen magára volt hagyva. „Több mint ezer munkást a munkanélküliség fenyegetett. Az üzem katonai parancsnoka közölte, hogy meg kell indítani a termelést, mert szükség van lemezre és annyi munkás sem lehet hosszú ideig munka nélkül." 182 Különösen nagy súlyt helyeztek a szovjet hadsereg részéről a buda­pesti ipar megindítására. Február 23-án Gurkin őrnagy magához kérette a GYOSZ, a Magyar Altalános Hitelbank és a WM képviselőit, hogy a budapesti ipar megindításáról tárgyaljon. 183 A szovjet katonai parancs­nok kezdeményezésére indult meg a termelés a Magyar Acélárugyárban, a Telefongyárban. 184 A szovjet hadsereg, illetve a katonai parancsnokok megjelenése a gyárakban, bányákban keserű pirula volt a magyar tőkés osztály számára. A Szovjetunió megbízottai többször is hangsúlyozták, hogy a katonai parancsnokok kirendelése nem érinti a gyárak magántulajdonát, és fel­hívták a tőkéseket az ipar megindításában való részvételre. Mindezek ellenére, a gyárosok jelentős része saját hatalmának korlátozóját látta a katonai parancsnokok tevékenységében, és nem sok hajlandóságot muta­tott arra, hogy a maga részéről is hozzájáruljon a fasizmus elleni háború­hoz. A burzsoázia kényszerűségből tudomásul vette az adott helyzetet, de mindvégig tele volt panasszal, kifogással a szovjet hadsereg számára végzett munkák miatt. Pedig a Vörös Hadseregnek a termelés megindí­tásában játszott szerepét még a GYOSZ is elismerte az 1945. évi köz­gyűlésre készített jelentésében: „... a gyárak egyrészében maguk az orosz műszaki csapatok indították meg az üzemet". 185 179 Magyar Közlöny, 1945. 9. sz. —• Az Idsiglenes Nemzeti Kormány 525/1945. ME sz. rendelete a fegyverszüneti egyezmény kihirdetése tárgyában. 180 OL Z 269—11—78/1945. 181 OL Z 928—83/31. 182 Bakos Gyula: Urak nélkül. A szabadság hajnalán, id. m., 152. old. 183 OL Z 404—6. — Loidin Henrik WM-gyári igazgató feljegyzése. 184 Berend T. Iván id., m., 28. old. 185 L. a 167. sz. jegyzetet. 4* 51

Next

/
Thumbnails
Contents