Gáspár Ferenc: A munkásság az üzemekért, a termelésért, 1944-1945 (Budapest, 1970)

A magyar nagyipari munkásság harca az üzemek megmentéséért,helyreállításáért és a termelés megindításáért, 1944-1945 (Tanulmány)

száz munkás megjelent az üzemben, takarította a romokat, foltozta a falakat, a kitört ablakokat és tetőket. A gépház üzembe helyezéséhez szükséges regulatort a Eilatori-gáti telepről két munkás egy szovjet katonával csónakon hozta vissza a jeges Dunán és az újpesti összekötő vasúti híd roncsain keresztül.

166 A magyar, de különösen a budapesti munkásság teljesítményéről elismerő szavakkal szólt a Gyáriparosok Országos Szövetsége is: „Aki látta a magyarországi, nevezetesen a Nagy-Budapest területén levő gyárak állapotát közvetlenül a felszabadulás után, annak valóban elismeréssel — s talán csodálkozással is — kell tudomásul vennie, hogy az ipar aránylag igen rövid idő alatt kezdett magához térni, s a termelés megindult, a foglalkoztatásban bizonyos javuló tendencia mutatkozott. Nagy érdeme ez az öntudatos munkásságnak."

167 Budapest teljes felszabadulása után hátra volt még a dunántúli iparvidék megtisztítása a német csapatoktól. A munkásság itt is elöl járt a gyárak és bányák megmentésében, majd a termelés megindításában. A főváros villanyárammal való ellátásában nagy szerepet játszó bánhidai erőmű körül a felszabadító harcok március 20-án fejeződtek be. „Erőművünk megmentése mindkét esetben (Bánhidát először december végén foglalták el a szovjet csapatok) azáltal vált lehetővé, hogy vezetésünk mellett alkalmazottaink nagy része szolgálati helyén a nyilas megfélemlítés ellenére is megmaradt, és kötelességét igen nehéz körülmények között, élete, családja és egyéb javai kockáztatása mellett is a legnagyobb hazafiúi odaadással és sokszor akna- és tüzérségi tűz alatt tartott területeken, életveszélyben dolgozva, nagy bátorsággal mindenkor teljesítette" — írta Magyar Tibor műszaki tanácsos, 1945 áprilisi jelentésében. Az erőmű dolgozói a lakótelep és a község áramszolgáltatásának helyreállítása után már március 26-án elindultak a budapesti távvezeték felülvizsgálatára.

168 Hullámzó harcok után szabadult fel a fasiszta uralom alól a tatabányai bányavidék. Tatabányán a felszabadulást követő napon, március 22-én, összejöttek a munkásság képviselői és a bánya vezetőség helyben maradt tagjai, hogy felmérjék a bányatelep helyzetét.

169 A Magyar Altalános Kőszénbánya Rt. igazgatósága is elismeréssel tekintett vissza a bányászoknak a termelés megindításában betöltött szerepére: „A bányák munkássága és valamennyi alkalmazottja tudatában lóvén annak a 18C

Hanák Péter—Hanák Katalin id. m., 276. old. 167 OL Z 213—5. — A Magyar Gyáriparosok Országos Szövetségének XLIII. jelentése az 1945. évi közgyűléshez. 168 OL Z 594. Rendezetlen. — A bánhidai erőmű üzemvezetőjének feljegyzései az 1945. március 27-e és április 4-e közötti időben észlelt eseményekről. 169

SZOT Lt. Bányamunkások szakszervezete ir. 3, — Jegyzőkönyv az 1945. március 22-én tai* tott értekezletről.