Gáspár Ferenc: A munkásság az üzemekért, a termelésért, 1944-1945 (Budapest, 1970)

II. A bányák és a gyárak helyreállytása a termelés megindítása

vidéki városának.a szükséglete kielégíthető lenne. Mivel a Karolina-mal­mot is felégették a németek, így ez volna Győr egyetlen malma. 8. Magyar Cukoripar Rt. : A selypi malom napi őrlőképessége 6,5 vagon. A malom üzemképes ál­lapotban van, az oroszok dolgoztak a malomban. Ez idő szerint nem dol­goznak, azonban a silóban még van nagyobb mennyiségű gabonájuk. Az üzemet nem. adták vissza. Kérelem: az üzem felszabadítása, őrlő- és üzemanyaggal való ellátása. Az üzem villanyáramra van berendezve. A nyírbátori malom napi őrlőképessége 2 vagon búza és 1,6 vagon rozs. A malom üzemképes állapotban van, de nem dolgozik, mert szénhiány folytán saját üzeme nem tud áramot szolgáltatni. Szén- és őrlőanyag-szük­séglete van. A havi szénszükséglet 15 vagon. 9. Mezőgazdasági Ipar Rt. A diószegi malom Csehszlovákia területére került át. A malomüzem sértetlen. A kaposvári malom napi kapacitása búzában 7,5 vagon, rozsban 3 va­gon. A búza- és rozsmalom, valalüint borsóhántoló üzemképes állapotban van, a malomban az oroszok dolgoztatnak. A malom mind árpa-, mind tengeriőrlésre és csírátlanításra be van rendezve. Kérelem: a malom polgárosítása és a tulajdonosok részére visszaadása, őrlési és üzemanyaggal való ellátása. A meghajtóerő villanyáram. 10. Tóth Ferenc és Tsai Hódmezővásárhelyi malma. Napi őrlőképessége 11 vagon. A malomtelep nagyjából sértetlen és üzemképes; jelenleg orosz katonai parancsnokság alatt működik. Az elpusztult malmok közül az Első Budapesti Gőzmalmi Rt. Henger­malmához bizonyos nemzeti és történeti tradíciók fűződnek. Gr. Széche­nyi István ugyanis 1838. december 26-án alapította meg a Pesti Henger­malom társaságot és ez a társaság építette a Klotild, Ealk Miksa, Rother­mere és Honvéd utcák által határolt 2756 négyszögöl területen a Schulz­berger zürichi mérnök által feltalált hengerszékekkel az ország második gőzmalmát. (Áz első Sopronban épült 1836-ban.) Ez a malom többször leégett, és helyébe épült a lágymányosi Dunaág mellett levő nagykiterje­désű telken, sok milliós költséggel [az] 1910—11 években az új Hengerma­lom, hatalmas vasbeton silójával. A tervezők oly előrelátással dolgoztak, hogy ma is korszerűnek, sőt az ország legcélszerűbb elrendezésű, legjob­ban felszerelt nagy malomtelepének mondható. 1926-ban, őrlési tevékeny­ségének 85. évfordulóján a Pesti Hengermalom fúzió útján beolvadt az Első Budapesti Gőzmalom Rt.-be és ezzel részesévé lett egy szélesebb ipari koncentrációnak. E malom újjáépítése nemzeti követelmény, örömmel állapítjuk meg, hogy hála az Első Budapesti Gőzmalmi Rt. ügyvezető

Next

/
Thumbnails
Contents