Gáspár Ferenc: A munkásság az üzemekért, a termelésért, 1944-1945 (Budapest, 1970)

II. A bányák és a gyárak helyreállytása a termelés megindítása

elnökének, dr. Marschall Ferenc fáradhatatlan munkájának és kitartó energiájának, hogy jelentésünk előterjesztésekor egyelőre napi 3 vg. kapacitással a malom megindult. .; Ugyancsak közérdekű a Hungária Egyesült Gőzmalmok Pvt. budapesti telepének felépítése, mert ez a telep nemcsak őrléssel, de 8 cikkre kiterjedő hántolással is foglalkozik, s e tekintetben egyedülálló. Az Első Békéscsabai [nak] debreceni István malma volt a második malom, amelyet hengerszékkel rendeztek be, ez a malom az Alföld legjobban berendezett malma, és az ország gazdasági és politikai helyzetének változása folytán, mint a kelet kapuja, nagy jövő előtt állna, felépítése elkerülhetetlen. Ugyanez áll a Győri Hengermalomra is. Nagyobb károsodást nem szenvedett malmaink orosz felügyelet alá kerültek, jelentésünk előterjesztésekor ez a felügyelet már megszűnt. Budapesten a Gizella Gőzmalom Rt. és a Schmidt és Császár Gőzmalom Nagy-Budapest ellátásán dolgoznak 70—80%-os kapacitáskihasználással. Vidéki tagmalmaink is felszabadultak a felügyelet alól s főleg orosz bérőrléssel vannak foglalkoztatva. Tagmalmaink pénzügyi helyzete A felszabadítás után tagmalmaink pénzügyi helyzete rendkívül nehézzé vált. A házipénztárban tagmalmaink nagyobb pénzkészletet nem tartottak, viszont a folyószámlán tartott pénzkészleteket nem lehetett mozgósítani. Mindent elkövettek tehát a malmok, hogy a megvásárolt és kifizetett gabonakészletüket mobilizálhassák. E kérdésben rendkívül sok tárgyalás volt a hatóságokkal, gabonakereskedőkkel, Terményhivatallal, mígnem kiderült, hogy a készletek általában nincsenek meg, s így minden elgondolás a levegőben lóg és gyakorlatilag keresztül nem vihető. Maradt tehát a malmok számára a bankösszeköttetés, amely szűk keretek között, főleg a munkabérek fizetésére, hitellel rendelkezésre állott, megfelelő bevétel hiányában azonban ez a forrás már immár kiapadóban volt, úgyhogy egyesületünk a felszabadult malmok üzembe helyezéséhez szükséges tőke céljára a kormányhoz fordult. Az újjáépítési minisztérium e célra 50 millió hitelt rendelkezésre is bocsátott, és ez most van a malmok között felosztás alatt. Tízoldalas, géppel írt fogalmazvány. — OL Z 899—37. Kivonatos közlés. A Magyar Fővárosi Malomegyesület elsősorban a budapesti malmok érdekképviseleti szerve volt, alapszabályai értelmében azonban vidéki malmok is kérhették az egyesületbe felvételüket. Az egyesület önkormány-