Gáspár Ferenc: A munkásság az üzemekért, a termelésért, 1944-1945 (Budapest, 1970)
II. A bányák és a gyárak helyreállytása a termelés megindítása
BUDAPEST, 1945. MÁJUS 22. A Rimamurány—Salgótarjáni Vasmű Rt. vezérigazgatója jelenti az Iparügyi Minisztériumnak, hogy a nyersanyaghiány leállás veszélyével fenyegeti a kohászati és fémfeldolgozó üzemeket Hivatkozva f. hó 20-i szóbeli értekezésünkre fenti ügyben, tisztelettel jelentjük a következőket: Mérlegeltük az időbeli lehetőségeket a vasúti közlekedés felfejlesztése, valamint a külföldről való anyagbehozatal tekintetében, és arra a valószínű eredményre jutottunk, hogy a legfontosabbakat említve, a külföldi koksz-, érc-, ferromangán- és bányafaszállítás megindulása nem várható akkorra, mikorára feldolgozható készleteink nemcsak az említett anyagokból fogynak el, hanem nyersvasból és ócskavasból is, ami a rimamurányi szénbányák részleges, a vaskohók, acélművek, hengerművek és a továbbfeldolgozó műhelyek teljes üzemszünetét fogja, sajnos, egy átmeneti időre maga után vonni. A fenyegető átmeneti teljes üzemszünet a vaskohó, azaz a nyersvasgyártás leállítását követően mintegy 3 1/2—4 hónap múlva következik be, mert addig az acélgyártás a meglevő készletanyagokkal tovább folytatható és a hengerművek korlátozott üzeme is lehetséges. Noha az üzem szüneteltetése ekképp elég távolinak látszik, már most időszerű felvetni a gondolatot, miképpen lehet és kell az időlegesen munka nélkül maradó munkavállalók foglalkoztatásáról és megélhetéséről gondoskodni, akár bérezett és előre gonddal megszervezett hasznos közmunkák, akár pedig segélyezés révén. Ez utóbbi megoldás azonban ma, amikor rengeteg munkaalkalom van az újjáépítendő országban, nem kívánatos, ós csak végső szükség esetén kerülhet rá sor. A hasznos és megfelelően bérezett közmunka révén — mint amilyen a vaskohászati szükségletek vonalán elsősorban az ósskavasgyűjtés és felaprítás — való foglalkoztatásnak is főelve kell hogy legyen az együvé tartozó vaskohászati munkásság együtt-tartása, hogy az üzemek újraindításakor rendelkezésre álljon. A munkásfoglalkoztatás problémája a Rimamurányinál 2 divergens tényből áll, melyet külön-külön kell tárgyalnunk, mert a viszonyok a bányászatnál és a kohászatnál egymástól elütnek. 28* 435