Gáspár Ferenc: A munkásság az üzemekért, a termelésért, 1944-1945 (Budapest, 1970)

II. A bányák és a gyárak helyreállytása a termelés megindítása

Szlovákiába nem utazott ki, hanem Győr mellett húzódott meg, és előreláthatólag néhány napon belül visszatér Budapestre. A kiürítéssel kapcsolatban Benes elnök urunkat

266 is több ízben felszólították, hogy szintén menjen ki Németországba, ő azonban ezen felszólításokat visszautasította, ittmaradt, vállalta az ezzel jáió kellemetlenségeket és nélkülözéseket és, egész rövid megszakítással, kezében tartotta a vállalat vezetését. Igazgatóink közül dr. Ötvös Dániel, továbbá nagytétényi gyárunk vezetője, Pál cégvezető, valamint pápai gyárunk vezetője, Kabai főmérnök értesülésünk szerint Németországba távoztak. Budapestről december elején nyugatra eltávozott vállalatunk vezető tisztviselői közül Ary Ernő Pápa környékén maradt, míg az ugyancsak Budapestről eltávozott Gaylhoffer István igazgató hollétéről tudomásunk nincs. Tisztviselőink és munkásaink közül csak néhányan utaztak Pápára, illetve Németországba, túlnyomó részük Budapesten maradt. Gyáraink soisáról, valamint jelenlegi helyzetéről van szerencsénk a következőket jelenteni: Kén utcai gyárunk, mint ismeretes, a múlt évben ismételt bombatámadások következtében súlyos károkat szenvedett,

257 mégis, forszírozott munkával, a kontakt-kénsavgyárral december 10-én üzembe jött. Sajnos, ezen gyárunk csak rövid ideig volt üzemben, mert december hó 24-én az elektromos áramszolgáltatás Kén utcai gyárunkban megszűnt, és így áram hiányában kénytelenek voltunk Kén utcai gyárunkban az üzemet beszüntetni. 1945. január l-e és 7-e között ezen gyártelepünk 31 bomba-, illetve belövési találatot kapott, találat érte a kontakt-kénsavgyár egyik részét, a sósavhűtő tornyot, a X-es számú raktárt, valamint az iroda- és lakóházépületet. Két nappal az orosz megszállás előtt, amely 1945. január 11-én következett be, vettük az üzem bénítására vonatkozó rendelkezést, amely abból állott, hogy a kontakt-telep olajindítóit, valamint a dunai vízszivattyú motorjait autóra rakva el kellett volna szállítani. Ezen bénítási rendelkezést nem vittük keresztül.

258 Január 11-én az oroszok a németekkel a gyár területén harcba bocsátkoztak, ahonnan is az oroszok a németeket még aznap kinyomták. Az orosz megszálló csapatok öt napon át tartózkodtak a gyárban. A legnagyobb elismerés hangján kell megemlékeznünk az ezen gyárban bentlakó és részben a gyárba bejáró 23 munkásunkról, akik gyárőrséggó alakulva megakadályozták, hogy a környék népe — a szomszédos gyárakhoz hasonlóan — gyári berendezésünket, könnyen elvihető ingóságainkat és készleteinket elhordja. Ezen 23 főt kitevő munkáslétszám az ostrom után napról napra növekedett újabb munkások jelentkezésével,