Gáspár Ferenc: A munkásság az üzemekért, a termelésért, 1944-1945 (Budapest, 1970)
A magyar nagyipari munkásság harca az üzemek megmentéséért,helyreállításáért és a termelés megindításáért, 1944-1945 (Tanulmány)
pengő esett. A 2042 millió pengőn kívül a bányászat és a kohászat veszteségei meghaladták a 65 millió pengőt. 126 Az iparágak közül a legsúlyosabb veszteségeket a vas-, fém- és gépipar, valamint a vegyipar és a textilipar szenvedte. A 761 vasipari vállalatból 50 teljesen elpusztult, 45 maradt épségben, 320 vegyipari gyárból 40 pusztult el teljesen, 18 maradt károsodás nélkül. Egyébként az egész magyar gyáriparból 388 üzemet, az összes gyárak mindössze kb. 9 százalékát nem érte semmiféle károsodás, ezek többségükben azonban kisüzemek voltak. 127 A vasiparban éppen a legnagyobb vállalatokat érték a legsúlyosabb veszteségek (mint pl. a diósgyőri, az ózdi és a csepeli vas- és acélgyárat, a salgótarjáni acélgyárat, a győri Magyar Vagon- és Gépgyárat). Rendkívül súlyosak voltak a budapesti Ganz-gyárak veszteségei is, Kőbányán 2679 munkagépből 685 pusztult el és 1406 megsérült, a budai villamossági gyár 1255 munkagépéből mindössze 35 maradt használható állapotban! 128 Súlyos károsodást szenvedtek a kábelgyárak, a Feltén és Guilleaume Rt., a Kábelgyár Rt. 129 stb. A vegyiparban is a legjelentősebb vállalatok szenvedték a legtöbbet. A vegyipar nagymértékű pusztulása már a légitámadásoknál kezdődött, amelyek következtében az olajfinomítók szinte kivétel nélkül súlyosan megrongálódtak, elpusztult a Péti Nitrogén Rt. péti üzemének nagyobb része, tönkrement a Hungária Vegyiművek mindkét budapesti gyára 130 stb. A textilipart az épületekben és gépberendezésekben elszenvedett jelentős károkon túl a legérzékenyebb veszteségek a nyersanyag-, félgyártmány- és készáru-készleteinek elhurcolásával érték. Jellemző, hogy míg a textilipar az egész magyar gyáripart ért háborús károk teljes összegéből mindössze kb. 15 százalékkal részesedett, addig az egész ipar készárukészletekben elszenvedett veszteségének 30 százaléka jutott a textiliparra. 131 Ha arányaikban kisebbek, de önmagukban véve hatalmasak voltak a többi iparágak háborús kárai is. Súlyos veszteségeket szenvedtek az újjáépítés szempontjából rendkívül fontos téglagyárak, a téglagyártó kapacitás 40 százalékkal, a cseróptermelés kapacitása 50 százalékkal csökkent. Hátráltatta az egész újjáépítést, hogy az egyetlen táblaüveggyárat, a 126 Berend T. Iván id. m„ 18. old. 137 Magyar Ipar, 1947. június 15. (A Magyar Ipar az Iparügyi Minisztérium 1947—1949-ben megjelenő időszaki lapja volt.) 128 OL Z 425—102. — Jóvátételi munkákkal kapcsolatos kimutatások. 129 Magyar Ipar, 1948. március 25. 130 A Közgazdaság Évkönyve, id. m„ 218—219. old. 131 A Magyar Textilgyárosok Országos Egyesülete igazgatóságának 1945/46. évi jelentése. Budapest, 1946. 5. old. 3* 35
