Gáspár Ferenc: A munkásság az üzemekért, a termelésért, 1944-1945 (Budapest, 1970)

II. A bányák és a gyárak helyreállytása a termelés megindítása

Az áramhiány, a víz által való elöntés, a fenntartási, fejtési, tömedéke­lési munkálatok szünetelése következtében bányabeli károk is keletkeztek, azonban ezek sem voltak nagymérvűek, eltekintve azon aknáktól, melyek a nagyobb fakadóvíz-mennyiségre való tekintettel teljesen víz alá kerül­tek. Ilyen akna kettő volt, a többieknél csak egyes bányarészek fulladtak el. Egy aknában még részben sem volt vízelöntés. Üzemben van 11 akna, mindenütt, a mély szinten is, villamos meghajtású mechanizált szállítás van, ugyanitt elektromos szivattyúk is. Érthető, hogy az elfulladt moto­rok száma elég nagy, éspedig: 450 lóerős 10 db, 200 lóerős 23, 150 le 1, 100 le 1, 50 le alatt 55 db. Ezek azonban kifűthetők s újból üzembe helyez­hetők. A kötél- és függősínpályák, középállomások, vonó- és hordkötelek sok helyen megsérültek, de gyorsan javíthatók voltak. A villamos erővezetékek 25—75%-ban sérültek meg, azonban ezek a károk a készleten volt anyag­ból helyreállíthatók s a berendezések üzembe helyezhetők voltak. Ezek a javítások természetszerűleg ideiglenes jellegűek. A végleges rendbehozás hosszabb időt vesz igénybe. A tokodi magasfeszültségű távvezeték 50%-ban rongálódott meg. A veszprémi vonal teljes hasznavehetetlen. A helyreállításhoz szükséges anyag legfeljebb 20%-ban van meg. A Fejér megyei Áramszolgáltató Rt. vonala hasznavehetetlen. 182 A bánhida—tatabányai 100 kV-os cooperá­ciós berendezés Tatabányán alig 4%-os sérülést szenvedett s azonnal hely­re lett állítva. Az elektromos központban 3 középnyomású kazánnál, 2 db magasnyo­mású kazán füstgázventillátoránál volt 6 napig tartó javítási munka. Egy vasbeton hűtőtorony kapott belövést, javítása a centrálé üzembe helyezését nem akadályozta. Az erőtelep villamos berendezése sértetlen maradt. Az alumínium- és cementgyár szintén üzemképes maradt. A bányák rekonstrukciós munkálatai elvégződtek, azonban a termelést mégsem lehetett az üzemek kapacitásának, mely a decemberi állapottal szemben változott, megfelelő mértékben az országosan jelentkező és is­mert nehézségek miatt megindítani. A széntermelés már a háború folyamán, különösen a háborúnak Magyar­ország területére való átterelődésével, egyre nehezebb feltételek mellett folyt. A szükséges üzemanyagok, különösen a bányafa, robbantóanyag, kenőolaj, gépszíj stb. megszerzése egyre nehezebbé vált. Fokozta a nehéz­séget a szállítóeszközök hiánya, minek következtében a kitermelt szén jelentékeny része a bányatelepről nem volt elszállítható. A csilledöntési munkálatok sok munkaerőt vettek igénybe s lassították az üzemet. Az üzemviteli és termelési feltételek a háború elvonulása után is ked­vezőtlenek maradtak. Ezekhez a nehézségekhez járul a pénzhiány, az élel­miszer, a bakancsellátás hiányossága, ami a munkások egyéni teljesít-

Next

/
Thumbnails
Contents