Gáspár Ferenc: A munkásság az üzemekért, a termelésért, 1944-1945 (Budapest, 1970)

A magyar nagyipari munkásság harca az üzemek megmentéséért,helyreállításáért és a termelés megindításáért, 1944-1945 (Tanulmány)

tett eleget a behívási parancsnak, „64 embert akasztottak fel mint bujdosó szökevényt".

92 A budapesti munkásság sem tett eleget az elvonulást felszólításoknak és bevonulási parancsnak, pedig a fővárosban állandóan folytak a razziák. A kiürítés megtagadásának kimagasló példáját mutatták a csepeliek, kik a kommunisták vezetésével bátran szembeszálltak a nyilasokkal.^ A bányák, üzemek kiürítésének elrendeléséig ugyanakkor a legszigorúbb eszközökkel kísérelték meg a munkafegyelem fenntartását, a hadiüzemi parancsnokok, a nyilas pártmegbízottak statáriummal fenyegették meg a munkahelytől távolmaradókat is.

94 A Németországba történő áttelepülés megtagadásán túl a munkásság komoly szerepet játszott a gyárak, a bányák gépeinek, felszerelésének megmentésében, a bénítások szabotálásában. Alig volt olyan üzem, ahol nem történt volna sikeres kísérlet a németek és nyilasok kártevéseinek megakadályozására. Bátor emberek a leszerelt gépalkatrészek, motorok vagy gépszíjak elrejtésével, a bénítást ellenőrző közegek félrevezetésével mentették a menthetőt. A diósgyőri vasgyár Martin-acélművében a kemencék bénítását nem hajtották végre, arra való hivatkozással, hogy azok az 1944. szeptember 13-i bombatámadáskor a befagyott adagok miatt használhatatlanná váltak, az elektrolakatos műhely a kiszerelt gépek és alkatrészek egy részét eldugta, a vasöntödében, az acélöntödében és az öntvénytisztító műhelyben elrejtették a különböző gumiszalagokat, ékszíjakat, görgős- és golyóscsapágyakat stb. az elszállítás elől.

95 A Salgótarjáni Acélgyárban sikerült a munkásoknak a bénító osztag ellenőrzése előtt a turbógenerátorok egyes alkatrészeit, a villamoserő-központ II. generátorának vezérlőberendezését és más felszerelési tárgyakat elrejteni.

96 A csepeli Martin-üzemben eldugták az ötvöző anyagokat, megmentették a munkások a nagy turbinát stb.

97 A salgótarjáni bányákban a leszerelt motorokat bevitték a bányákba, a magasabban fekvő tárnákba, és előttük 10—20 méter hosszan lerobbantották a tetőt.

98 A budapesti Feltén és Guilleaume kábelgyárban a kiszerelendő és elszállítandó 92 OL Z 223—6. — Dsida József bányaigazgató jelentése a Salgótarjáni Kőszénbánya Rt. igazgatóságának, 1944. december 16. 98 Baksay Zoltán: A csepeli munkások harca a függetlenségért és szabadságért 1944. márciustól a felszabadulásig. Fegyverrel a fasizmus ellen id.m., 181—182. old. — A budapesti gyárak közül pl. az Egyesült Izzó kb. 5000 munkásából mindössze 80-an jelentkeztek kitelepülésre, a Remix gyárból senki sem jelentkezett (OL Z 627—5.), a Fémáru-, Fegyver- és Gépgyár kb. 7500 dolgozójából mindössze 150 fő települt át Ausztriába (OL Z 486—79.). 94 Fővárosi Lt., Roesemann—Harmattá Csőgyár, Titk. ir. 8. Hadiüzemi személyzeti parancsnok parancsa, 1944. november 15.— OL Z 965—42. A Tatabányai Bányaigazgatóság körrendelete, 1944. december 9. 95 OL Z 414—1. — A DIMAVAG igazgatójának feljegyzése, 1945. augusztus 31. 96 OL Z 371—235/1944—1945. — A Salgótarjáni Acélgyár műhelyének 1945. február 3-i jelentése. 97 Baksay Zoltán id. m., 178. old. 98 L. a 92. sz. jegyzetet.