Gáspár Ferenc: A munkásság az üzemekért, a termelésért, 1944-1945 (Budapest, 1970)
A magyar nagyipari munkásság harca az üzemek megmentéséért,helyreállításáért és a termelés megindításáért, 1944-1945 (Tanulmány)
alkatrészekről tartalékpéldányt készítettek, az összes kiszerelt szelepeket másolatban legyártották vagy rajzokat készítettek róluk, úgyhogy a bénítás ellenére, a gyár a felszabadulás után könnyen termelőképes állapotba került." Az Oetl Antal Vasöntöde és Gépgyárban a leszerelhető értékesebb gépalkatrészeket és szíjakat az óvóhelyen elrejtették stb. 190 E korántsem teljes felsorolás is bizonyítja, országszerte sok-sok névtelen munkás tette kockára életét, hogy túljárva a németek és nyilasok eszén, mentse az ország vagyonát, a holnapot. A munkásságnak az üzemek megmentésében, a leszerelések és bénítások megakadályozásában játszott szerepét a felszabadulás után a vállalatok vezetősége is elismerte, köszönettel és jutalmakkal adózva a bátor cselekedetekért. 101 Voltak olyan gyárak is, ahol a munkások fegyveresen védelmezték az üzemet a fasisztákkal szemben, mint a Vadásztölténygyár mosonmagyaróvári telepét 102 , vagy az ugyancsak magyaróvári Kühne-gépgyárat 103 . Munkásokból alakult védőőrség működött a csepeli WM-ben 104 , a Hungária Vegyi ós Kohóművek Kén utcai telepén 106 , a Magyar Vegyiműveknél 106 . Ezek a védőőrségek, mint a csepeliek, részt vettek a gépek és anyagok mentésében, szabotázsakciók szervezésében, őrizték a gyárakat a front átvonulásának napjaiban, mindenféle kártevéssel szemben 107 . A munkásság és a műszaki értelmiség állásfoglalását megkönnyítette, hogy 1944 végére a tőkésosztály számos tagjában józanabb, reálisabb, a 9 0L Z 478—1. — Az igazgatóság jelentése az Iparügyi Minisztériumnak, jy45. ok r óber IZ. 100 A Gábor Áron Vasöntöde és Gépgyár története, 1862—1962. (=Oetl Antal Vasöntöde és Gépgyár Rt.) Irta: Jenéi Károly, Sárközi Zoltán, Szilágyi Gábor, 129. old. 101 A Salgótarjáni Kőszénbánya Rt. Bányaigazgatósága 1945. április 17-én levélben mondott köszönetet id. Bányik Mihály gépésznek a zagyvarónai rakodó üzem bénításakor leszerelt hajtószíjak megmentéséért (OL Z 928—72/14.), május 22-én a dorogi bányák munkásságának ugyancsak köszönetét fejezte ki a bányák megmentése körül végzett önfeláldozó munkájáért (OL Z 221—237/2). Az iparügyi miniszter 1945. július 21-én id. Galambos József, Görbe János és Mezner Ferenc, a Mosonmagyaróvári Műselyemgyár Rt. három munkásának elismerését fejezte ki, mert a német romboló osztagok által felgyújtott konfekcióüzemet a harc közben, életük kockáztatásával, megmentették (Győr-Sopron megyei 1. sz. Lt., Főispáni ir. 349/1946 sz.). 102 OL Z 490—53. — A Vadásztöltény-, Gyutacs- és Fémárugyár Rt. ügyvezető igazgatójának jelentése az Iparügyi Minisztériumhoz, 1945. november 28. 103 OL Z 1482—2. — A Mosonmagyaróvári Gépgyár Rt. vezetőinek feljegyzése, 1945. május 2. 104 Baksay Zoltán id. m., 178. old. 105 OL Z 558. Rendezetlen. —• A Hungária Vegyi- és Kohóművek Rt. vezérigazgatójának jelentése az igazgatóság számára, 1945. május 2. 106 OL M 291—2—2784/1945. — A Magyar 'Vegyiművek Rt. igazgatóságának jelentése az Iparügyi Minisztériumnak, 1945. augusztus 27. 07 A már említett üzemeken kívül kommunisták által szervezett és vezetett partizáncsoportok, harci gárdák, védőőrségek működtek a legkülönbözőbb üzemekben és bányákban. Tevékenységüknek köszönhető, hogy sikerült megakadályozni az újpesti Phöbus Villamossági Művek Rt., a Kelenföldi Erőmű, a Fővárosi Víz- és Gázművek teljes elpusztítását, útját állni a Hofherr-Schrantz Gépgyár, a Goldberger, a Magyar Textilfestőgyár, a Rock Gépgyár, a Standard, a Kábelgyár, a Lázár és Ofner Vegyészeti és Ifövényolajgyár, az István-telki Főműhely, a Magyar Fémlemezipar, a Bayer Müvek és számos fővárosi üzem megbénításának. (Pintér István: A KMP az 1936—1944-es években. Legyőzhetetlen erő. Kossuth Könyvkiadó, Budapest, 1968. 153. old.)
