Gáspár Ferenc: A munkásság az üzemekért, a termelésért, 1944-1945 (Budapest, 1970)

II. A bányák és a gyárak helyreállytása a termelés megindítása

Minthogy a gyárban 13 esztendős vegyészi múltam van, s ezen idő alatt külföldi (német, amerikai, olasz) lapokban publikált tudományos munkásságot fejtettem ki, ezen tisztet elfogadtam. A Magyar Kommunista Párt kinevezésre a kormányhoz felterjesztett, de ez ideig a kinevezési okmány nem érkezett meg. Meg kell említenem, hogy gyárunk vezérigazgatója ismeretlen helyre emigrált, s a vezetőség műszaki emberei csaknem teljesen hiányoznak. Dr. Wolf Emil és dr. Ungár Endre vezető igazgatókat a németek hurcolták el, ugyanez a sors jutott osztályrészül dr. Weisz Rezső, Fischer Imre, Mezei Péter, Reichardt László, dr. Péteri Ervin, Demjén István vegyész főmérnököknek, mérnököknek, ill. műszaki igazgatóknak is. A fasiszta beállítottságú mérnökök egy része még ez ideig nem jelentkezett. Ilyenformán a gyár tulajdonképpen felelős, főleg műszaki vezetők nélkül áll. A tulajdonképpeni hatalmat a gyárban úgyszólván teljesen az üzemi bizottság gyakorolja, de minthogy az rajtam kívül laikus fizikai munkásokból áll, minden kérdés megvitatásánál a munkát, főleg a műszaki kérdések megbeszélése, nagyon megnehezíti. Ezért a felelős gyárvezetőség kijelölése, különös tekintettel a műszaki vezetőségre, nagyon fontos lenne. Meg kell még jegyeznem, hogy gyógyszergyári viszonylatban nagyon nehéz megállapítani a műszaki, gyógyszerész-technikai és kereskedelmi kérdések határát. A múltban a gyár felelős vezetői ezen kérdésekben jóformán egyformán járatosak voltak. A gyár üzembe helyezésénél elvégzendő legsürgősebb munkálatok: A gyár vezetőségének a kormány segítségével módot kell találnia arra, hogy a vidéki raktáraiban tároló nyersanyagait számba vehesse és azt a gyár belső területére szállíthassa. Alakítandó egy bizottság (kormánybiztosi jogkörrel), amely számba veszi az ország területén a gyógyszergyártás szempontjaiból fontos nyersanyagokat és azokat a Chinoin gyár részére lefoglalja. Megjegyzem, hogy a gyár rendelkezik olyan statisztikai adatokkal, amely adatok az 1943. évi anyagbeszerzést dolgozták fel. Ennek a statisztikának a birtokában ezen kérdés elméleti része könnyen megoldható. Figyelembe veendők azonkívül a már felszabadított területeken fekvő vegyi gyárak termelési lehetőségei is. Különösen fontos kérdés a gyárunkban nagy mennyiségben használt oldószerek (alkohol, faszesz, benzol stb.), valamint az anorganikus nyersanyagok (kénsav, sósav, marónátron, klór stb.), továbbá primer kiindulási nyersanyagok (pl. anilin) beszerzési lehetőségeinek vizsgálata. Eddig hazai gyárakból vásároltuk. — Meg kell említenem, hogy a szeszes az élesztőtermelés igen fontos gyárunk szempontjából. Ugyanis mint segédanyagot nagy mennyiségű szeszt használtunk, s a D-vitamint (az angolkór elleni védekezés egyetlen gyógyszerét) pedig élesztőből készítjük. A Chinoin-gyár berendezkedett igen sok primer nyersanyag készítésére. Ezen nyersanyagok gyártásának rentabilitását egyrészt az óriási (főleg