Gáspár Ferenc: A munkásság az üzemekért, a termelésért, 1944-1945 (Budapest, 1970)
A magyar nagyipari munkásság harca az üzemek megmentéséért,helyreállításáért és a termelés megindításáért, 1944-1945 (Tanulmány)
ben felszólaló Kabók Lajos „a munkásság kiegyensúlyozott lelkiállapotának" a termelés szempontjából való fontosságára hivatkozva tiltakozott minden szervezeti változás ellen. 33 Júliusban mégis megjelent a rendelet „a magyar ipari munkások egységes szervezetéről (MIMOSZ)" 34 , de a szervezet tényleges megalakítására és működésére a vezetésért versengő csoportok szembenállása miatt nem került sor. Jellemző, hogy még ez a rendelet is úgy intézkedett, hogy az addig működő munkásszervezetek — tehát a szakszervezetek is — az egységes munkásszervezet irányítása mellett „önállóságukat" megtarthatják. A Sztójay-kormánynak a németekkel kötött júniusi egyezmények teljesítése érdekében még inkább szüksége volt arra, hogy az egyre nehezebbé váló körülmények között az üzemekben a munkamenetet fenntartsa. Az egységes munkásszervezet létrehozására tett kísérlettel szinte egyidőben más erőfeszítést is tettek, hogy a munkásság feletti befolyást megszerezzék. 1944. június 13-án jelent meg az iparügyi miniszter 29 000/1944. számú rendelete „az üzemi munkaügyi választmányokról" 35 . A munkaügyi választmányok létrehozása ugyanakkor a Szálasi-féle nyilasmozgalom ellen is irányult, része volt a szélsőjobboldali frakciók egymás között folytatott harcának. A munkaügyi választmányt létrehívó rendelet a szerv célját „a munkaadó és az alkalmazottak közös érdekei elismerésének, együvé tartozásuk érzésének, egymás jogai kölcsönös elismerésének ... a nemzet javára való előmozdítását" jelölte meg. A munkaügyi választmány tagjainak felét a vállalat vezetőségéből kinevezett munkaügyi előadó jelölte ki, a másik felét a munkások választották titkos szavazással a munkaügyi előadó és a katonai parancsnok által kijelölt személyekből. A nagyobb cégeknél külön tisztviselői és munkás munkaügyi választmányt kellett alakítani. A választmány rendszeresen ülésezett, és joga volt foglalkozni „a munkamenetre, a munkaeszközökre és az emberi munkaerő felhasználására vonatkozó kérdésekkel ... az alkalmazottak munkaviszonyból folyó jogainak érvényesítésére, ... az alkalmazottakkal való bánásmódra, a gyári munkarendre vonatkozó problémákkal, ... a munkafegyelem fenntartására tervbe vett és javasolt változtatásokkal". 36 A választmánynak csak javaslattevő szerepe volt, egyéni kívánságokkal és panaszokkal nem foglalkozhatott. Az ipari üzemekben a munkaügyi választmányok tagjainak megválasz33 Dokumentumok a magyar forradalmi munkásmozgalom történetéből, id. m., 505. old. 34 Magyarországi Rendeletek Tára, 1944. évf. — A m. kir. minisztérium 2700 ME sz. rendelete a magyar ipari munkások egységes szervezetéről. 35 Magyarországi Rendeletek Tára, 1944. évf. 1194. old. 36 Magyarországi Rendeletek Tára, 1944. évf. 1195—1196. old.
