Gáspár Ferenc: A munkásság az üzemekért, a termelésért, 1944-1945 (Budapest, 1970)

I. A Magyar gyáripar pusztulása munkások erőfeszítései az üzemek megmentéséért

összeírni azokat a munkásokat ós gazdákat, akik önként vállalkoznak az eltávozásra. E felhívásunknak semmi eredménye nem volt, s csak a nyilasok, azok családtagjai jelentkeztek és kértek alkalmatosságot az eltávozásra. 1944. november 16, csütörtök. Aramhiány és munkáshiány miatt a bányában semmiféle munkát nem tudtunk végezni. A mentési munkálatok is ezek hiánya miatt már nehezen mennek. Az anyagraktárban csomagoljuk az értékesebb holmit és szállítjuk fel az aknához. A munkások fizetése rendben megkezdődik. A Pernyéről eltávozott Gazdavasút

32 vezetője helyett 2 pallér jelentkezik és kérik, hogy a bánya fizesse ki a munkásokat, akik a fizetéselmaradás miatt zúgolódnak. E munkásokat a bérlajstrom alapján a délelőtt folyamán kifizettük, illetve csak azokat, akik a fizetésnél jelen voltak. Ezen összeg körülbelül 10—11 000 pengőt tett ki. Ugyancsak kifizettem a központi igazgatóság utasítására a Molnár cég megbízottjának 30 000 pengőt. A Wanner cég szintén kérte munkásai kifizetését, melyet avval a feltétellel ígértem meg, ha a rendes bérlajstromot bemutatják. Délelőtt 9 óra körül egy német százados állított be garázsunkba, és elrendelte, hogy az ott levő összes autókat az akkor már eltávozni készülő autójavító műhellyel a németek szállítsák el. Az autójavító műhely parancsnoka, egy tényleges főhadnagy, kérésemre keresztülvitte, hogy a favázas teherautót, apirosSteyer személykocsit, a tulajdonomat képező Adler személykocsit otthagyják nekünk. A németek rövid egy óra alatt elvitték a Eramó tehergépkocsit, a Wanderer .és a Chevrolet társulati személyautót, Rupp főmérnök Steyer kocsiját, a társulat oldalkocsis motorbiciklijét, valamint az egész garázs felszerelését, szerszámgépeit és szerszámait. Ugyanakkor autóval megjelentek a németek az élelemtárban ós az élelmet akarták elszállítani. Egy német katonatiszttel kezdtem tárgyalni, kivel megegyeztem, hogy a raktárból önként átadunk a németeknek 100 q borsót, 100 q babot, 25 kg zsírt és 50 kg cukrot. A többi élelmet pedig kioszthatjuk a munkásainknak. Mikor munkásaink látták azt, hogy a németek az élelemtárból az élelmet kezdik elszállítani, követelni kezdték, hogy tervünktől eltérőleg — tudniillik mi pénteken akartuk megkezdeni az élelmiszer-kiosztást — azonnal kezdjük meg a kiosztást, s erre a raktárnak az engedélyt meg is adtam. A raktár előtt 400—500 ember gyűlt össze, s tolakodásával jóformán minden munkát megakadályozott. Erre a munkások közül jelöltünk ki egy 10 tagú őrséget, akik a rendet fenntartva, lehetségessé tették a kiosztást. A munkásfizetés déli 12 órára rendben befejezést nyert. Ekkor lakásomra mentem ebédelni, de már ott találtam egy SS különítményt, akik lakásomat lefoglalták a parancsnokság részére. Egy szobát kértem magam részére, a többit szó nélkül átengedtem, mert ők, mint mondták, udvari-