Lakos János: Magyar Országos Levéltár (Budapest, 1996)

A LEVÉLTÁRI ANYAG ISMERTETÉSE

zett Thesauraríatus vette át a kincstári ügyek érdemi intézését. Hatásköre az általános kamarai ügyek - sóügy, harmincad- és tizedjövedelmek, kincstári birtokok ügyei - mellett pénzverési és bányászati ügyekre is kiterjedt. A Thesauraríatus 1785 és 1790 között a Guberniummal összevontan működött, majd eredeti hatáskörét néhány kisebb módosítással visszanyerve 1848-ig önálló hatóságként tevékenykedett a Gubernium felügyelete alatt. 1848-1849-ben az erdélyi kincstári igazgatást a magyar kormány ideiglenes országos hatóságai vették át. 1850-től a Thesauraríatus helyébe a birodalmi pénzügyminisztériumnak alárendelt Országos Pénzügyigazgatóság - Finanz-Landesdirection - lépett, amelynek hatásköre a kincstári birtokok igazgatására, a pénzügyigazgatási vonatkozású pénztári ügyekre, valamint a közvetett adók igazgatására és a pénzügyőrség irányítására terjedt ki. Az iratanyag rendje a magyarországi kamarai szerveknél alkalmazott rendszert követi. Az abszolutizmus kori erdélyi pénzügyigazgatási szervek 1852 utáni iratainak jelentéktelen töredéke maradt meg. Az Erdélyi Fiscalis Levéltárat 1767-ben hozták létre. Feladata a kincstár erdélyi jogait biztosító oklevelek összegyűjtése, a lappangó királyi jog felkutatása és megszerzése volt. A birtokjogi, jogbiztosító, adásvételi, örökösödési és peres iratok mellett összeírásokat, vagyonleltárakat és urbáriumokat is őriz a levéltár, de a kincstári bányák, különleges helyzetű kincstári népek, városok, céhek, egyházi javak ügyeivel kapcsolatos gyűjtemények is megtalálhatóak itt. Az iratokat tárgyi rendben, szekrényenként és azon belül kisebb tárgyi csoportokban - fasciculusonként - helyezték el. Az Erdélyi Kincstári Levéltárban őrzött iratok nyelve latin, német, kis részben magyar. 7. 1849-i Erdélyi Magyar Hatóságok Levéltára 1849; 2,91 fm Az 1849-ben Erdélyben működött hatóságok nem voltak országos kormányszervek, hanem csak átmeneti jelleggel látták el az erdélyi igazgatásnak a magyarországival való egyesítésével járó feladatokat. A teljhatalmú Országos Biztosság feladatai elsősorban politikai és katonai jellegűek voltak. Az országos biztos látta el a kormánybiztosságok, a kincstári igazgatási szervek, az Erdélyi Feltörvényszék és a Számvevő Bizottság felügyeletét. A keletkezett iratoknak csak csekély töredéke került az Országos Levéltárba. Az iratanyag iktatószámos rendet követ. Az iratok nyelve magyar.