Lakos János: Magyar Országos Levéltár (Budapest, 1996)

A LEVÉLTÁRI ANYAG ISMERTETÉSE

8. Az Abszolutizmus és Egyesítés korának Erdélyi Közigazgatási Levéltára 1849-1879; 638,33 fm A levéltár a központi kormányhatóságok, a Militár- und Civilgouvernement, Statthalterei in Siebenbürgen és az 1861-ben visszaállított Főkormányszék iratanyagát ó'rzi. Az itt őrzött irategyüttesek jellege és rendje az abszolutizmus kori magyarországi kormányszervekéhez hasonló, bár az egyszerűbb igazgatási szervezet következtében annál kevésbé tagolt. Az 1861 előtti iratanyag jelentős selejtezésen esett át. Az iratok nyelve német. 9. A II. József-kori Kerületi Biztosságok Levéltára 1786-1790; 15,40 fm II. József 1786-ban szebeni, fogarasi és kolozsvári székhellyel három közigazgatási kerületre osztotta fel Erdélyt. A kerületi biztosok elsősorban közigazgatási ügyeket intéztek, de kamarai ügyekben is rendelkeztek bizonyos korlátozott felügyeleti joggal, bíráskodási hatáskörük pedig a főbenjáró ügyek kivételével a nem nemesek valamennyi büntetőügyének felülvizsgálatára kiterjedt. A biztosi hivatalok iratanyaga évek és azon belül iktatószámok szerint rendezett. Az iratok nyelve német. 10. Levéltárat nem alkotó fondok és állagok Különféle közigazgatási, vallás- és oktatásügyi tárgyú irat- és rendeletgyűjtemények, statisztikai táblázatok, periratok gyűjteménye és számadások találhatóak itt. Az irategyüttesek rendje különféle: leggyakoribb a tárgyi rend. Akis terjedelmű iratsorozatok rendszerint egyenkénti átnézéssel kutathatók. Az iratok nyelve latin, német és magyar. Az erdélyi kormányhatósági levéltárak iratanyagának kutatásához ismertetőleltár, valamint számos kéziratos raktári jegyzék, lajstrom és mutató ad segítséget.