Lakos János: Magyar Országos Levéltár (Budapest, 1996)
A LEVÉLTÁRI ANYAG ISMERTETÉSE
1860 júliusa és decembere között a decentralizáltan működő helytartósági osztályokat Benedek Lajos vezetésével Budán működő központi Helytartósággá vonták össze. Az e korszakból származó iratok elnöki és általános iratok csoportjára oszlanak. 1860 júliusától 1861 februárjáig a budai Helytartósággal párhuzamosan Kassán, Pozsonyban, Sopronban és Nagyváradon helytartósági kirendeltségek működtek, amelyek a megyei hatóságok és a községek újjászervezésével kapcsolatos feladatokat látták el. Az 1860. évi októberi diploma az 1848 előtt működött központi kormányszervek visszaállítását rendelte el, és az uralkodó és a magyarországi kormányhatóságok közötti közvetítésre tárca nélküli magyar miniszter kinevezéséről rendelkezett. A visszaállított Magyar Királyi Udvari Kancellária, az Erdélyi Udvari Kancellária és a Magyar Királyi Helytartótanács iratanyaga elnöki és általános részre tagolódik, a Helytartótanács általános iratai ügyosztályok szerint rendezettek. A politikai hatóságok felügyelete alatt működött építészeti hatóságok és hivatalok középületek építési ügyei mellett út-, vasút- és hídépítési, valamint folyószabályozási ügyekkel foglalkoztak. Iratanyaguk rendje a politikai hatóságok ismertetett korszakok szerinti tagolódását tükrözi. A számvevőségi hivatalok irataiból csak az adószámvevőségnek és az államszámvevőség egyházi osztályának töredékes iratanyaga található az Abszolutizmus kori Levéltárban. Az iratok nyelve főként német, kisebb részben magyar. A kutatást az ismertetőleltár mellett kéziratos raktári jegyzékek és mutatók segítik. A repertórium sokszorosítva hozzáférhető első kötete az 1849-1860 közötti politikai hatóságok iratanyagát tárgyalja. A levéltár többi részét bemutató második kötet előkészületben van. E szekció - Magyar kincstári levéltárak 11-20. sz.; 2896,49 fm Az „E" szekció az 1526 utáni magyarországi pénzügyigazgatás központi szerveinek iratanyagát foglalja magában. A szekciót öt levéltár és néhány levéltárba nem sorolt irategyüttes alkotja. 1. Magyar (Pozsonyi) Kamarai Levéltár (12. sz.) 1517-1848 (20. sz.); 1180,69 fm Az 1528-ban Budán létrehozott, majd 1531-ben Pozsonyban újjászervezett Magyar Királyi Kamara feladata a királyi kincstár birtokainak, rendes és rendkívüli jövedelmeinek igazgatása, kezelése és ellenőrzése volt. Ellátta a koronauradalmak, az átmenetileg kincstári kézbe került birtokok kezelését, továbbá a só- és bányaügyek, a harmincadok, a postaregálék, valamint a szabad királyi városok gazdasági felügyeletét, vagyis a hadiadó kivételével az összes közjövedelmek kezelését és a
