Lakos János: Magyar Országos Levéltár (Budapest, 1996)

A LEVÉLTÁRI ANYAG ISMERTETÉSE

I. OSZTÁLY FEUDALIZMUS KORI KORMÁNYSZERVEK OSZTÁLYA Az osztály az 1867 előtt működött központi kormány- és jogszolgáltató szervek iratait őrzi. Iratanyagának terjedelme 1994. december 31-én: 15358,32 fm. Az iratanyag szekciókra tagolódik. A szekció - Magyar Kancelláriai Levéltár (1354) 1414-1848 (1963); 1658,45 fm A Magyar Udvari Kancellária 1529 és 1848 között az uralkodó székhelyén, Bécsben, illetve 1576-tól 1612-ig, Rudolf uralkodása idején Prágában működött, kezdetben sok vonatkozásban az Osztrák Udvari Kancellária függőségében, majd 1690-től önálló kormányszervként. A Kancellária a fő magyar kormányhatóság szerepét töltötte be belügyi vonatkozásban: az uralkodó elé terjesztette a magyarországi vonatkozású ügyeket és kiadta az uralkodó nevében a rendeleteket, továbbá kapcsolatot tartott az udvari központi hatóságokkal. Nem tartoztak hatáskörébe a pénzügyek, amelyekkel a bécsi Udvari Kamara, illetve a Magyar Kamara foglalkozott, valamint a had- és külügyek, amelyeket a központi udvari kormányszervek intéztek. Áz 1770 előtti időszakban nem vették figyelembe az ügyiratok egységét. Külön kezelték az egy ügyhöz tartozó uralkodói határozatokat, az udvari hatóságok átiratait, illetve az országos hatóságok vagy magánosok felterjesztéseit és a belső ügyviteli iratokat, az elintézések fogalmazványait, ezért a kutatásnál mindhárom iratfajtai sorozatot számításba kell venni. 1770-től a beérkezett iratot és az elintézés fogalmazványát együtt kezelték. Az ebben az időszakban keletkezett iratok két fő csoportra, általános és elnöki iratok csoportjára oszlanak. A Magyar Kancelláriai Levéltár a regisztratúra iratanyagán kívül néhány kancelláriai tisztviselő irathagyatékát, magyar ügyekkel foglalkozó királyi, illetve rendi bizottságok iratait, néhány idegen provenienciájú, a Kancellárián létrehozott gyűjteményes jellegű sorozatot, valamint az elsősorban a Kancelláriai Levéltárra vonatkozó, 20. században készült főként család- és helytörténeti tárgyú segédleteket foglalja magában. A levéltár legértékesebb része a királyi könyvek A 57 törzsszám alatt őrzött, 1527-1848 közötti, 67 kötetből álló sorozata. A királyi könyvek a