Lakos János: Magyar Országos Levéltár (Budapest, 1996)

ÁLTALÁNOS RÉSZ (Lakos János)

III. Osztály (vállalatok iratai) Módszertani Osztály Gazdasági és Műszaki Osztály (ide tartozott a reprográfiai műhely is) 1984-ben Számítástechnikai Adathordozók Osztálya létesült a modern adathordozók archiválásának előkészítése céljából, majd a műhelyek önállósulásával Reprográfiai Csoport, a fegyveres őrzés 1986. évi rendszeresítését követően pedig 1988-ban Biztonsági Osztály alakult. A Gazdasági és Műszaki Osztály feladatköre jelentősen bővült 1986ban, amikor az egyetemi kollégium oly régen várt kiköltözésével az egész épület kezelését a levéltár vette át. Egyidejűleg 5000 m* új területhez jutott az intézmény, amivel ismét lényegesen javultak a működési feltételek. Az Új Magyar Központi Levéltár fennállása alatt az utolsó szervezeti változás 1991. február l-jével következett be: ekkor a Számítástechnikai Adathordozók Osztálya és a Módszertani Osztály Módszertani és Számítástechnikai Osztály néven egyesült, a Vállalati Osztály pedig beolvadt a II. Osztályba. Az új feladatok belépésével ismét jelentősen gyarapodott a személyi létszám: 1987-ben már 113 státushely volt. A növekedést elsősorban a műszaki-gazdasági dolgozók körének bővülése és a biztonsági őrök munkába állása eredményezte. 1990-ben - hasonlóan az Országos Levéltárhoz — létszámot csökkentett ez az intézmény is: 100 fős személyzettel működött tovább. A 80-as években folytatott szakmai tevékenység főbb jellemzői az alábbiak voltak. A gyűjtőköri szervek (1984-ben 752, 1987-ben 829, 1991-ben 754) iratkezelésének és -selejtezésének felügyelete során a 80-as évek közepén évente 250-400, 1989-től 50-70 szervet látogattak meg az intézmény munkatársai. 1987-ben több szervet levéltári értékhatár alattinak minősítettek. A raktárkapacitás bővülése lehetővé tette az iratátvétel nagyarányú fokozását. Eves átlagban több mint 1000 fm irat levéltárba szállításával az 1980. évi 8548 fm-es állomány 199l-re 20 693 fm-re gyarapodott. A levéltár műhelyében évente kb. 250 ezer felvétel biztonsági mikrofilm készült. Tovább folyt a levéltári anyag kutathatóvá tétele. Ennek keretében, a rendezési munkákkal párhuzamosan készítették a raktári jegyzékeket, amelyeknek repertóriummá fejlesztésére programot dolgoztak ki. Publikálásra azonban csak egy fond (Ipari Minisztérium iratai) repertóriuma került. Ellenben 1988-ban, majd 1990-ben újra kiadták (bővítve) a fondés állagjegyzéket, amelynek a 80-as évek végén létrejött a továbbépíthető számítógépes adatbázisa is. Az iratanyag gyarapodásával és az 1945 utáni korszak kutatását szorgalmazó politikai döntés következtében gyorsan növekedett a kutatófor-