Lakos János: Magyar Országos Levéltár (Budapest, 1996)

A LEVÉLTÁRI ANYAG ISMERTETÉSE

Batthyány család levelezése (Missiles, P 1314), a család uradalmai körmendi központi igazgatóságának iratai (P 1322), az Eszterházy család hercegi ága levéltárából a Repositorium gyűjtemény (P 108), a család jelentősebb családtagjainak, mint pl. Miklós nádor vagy Pál nádor fondjai (P 123, P 125), a család központi birtokigazgatási iratai (Acta dominiorum, P 150), a Habsburg család magyaróvári levéltárából Albrecht főherceg iratai (P 301), valamint a Zichy család levéltárából a levelezés (Missiles, P 707). Q szekció: a Diplomatikai Levéltár teljes anyaga mikrofilmre került, mind az oklevelek (számsorrendben), mind a segédletek. R szekció: az 1526 Utáni Gyűjtemény mikrofilmjeinek többsége a Kossuth Levéltárból készült, elsősorban a Kossuth-gyűjteményről (R 90—122), amely magában foglalja a turini levéltárat és mindazokat az iratokat, melyek nem kerültek az 1848/49-i kormányhatóságok vagy a család levéltárába. Z szekció: a Gazdasági Levéltár iratai közül elsősorban a bankok és vállalatok vezetőségi iratai (tanácsülési, közgyűlési jegyzőkönyvek, igazgatósági iratok), valamint a vállalatok legértékesebbnek tartott, többnyire jogbiztosító iratait tartalmazó okmánytárak kerültek mikrofilmre. így pl. a Magyar Nemzeti Bank (főtanácsülési jegyzőkönyv, Z 6; titkos elnöki iratok, Z 9), a Pesti Magyar Kereskedelmi Bank Rt. (ügyvezető igazgatóság, Z 34), a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara (közgyűlés, Z 192), a Salgótarjáni Kőszénbánya Rt. (okmánytár, Z 222) és a Weiss Manfréd Konszern (okmánytár, Z 402) iratai. A Magyar Országos Levéltár 1945 utáni iratanyagából filmen lévő jelentősebb irategyüttesek két fondfőcsoportba tartoznak: XIX. fondfőcsoport: az államigazgatás felső szerveinek fondjai közül kiemelendő az Igazságügyi Minisztérium Törvényelőkészítő Főosztályának iratai (XIX-E lc), Szekér Gyula kohó- és gépipari miniszter iratai (XIX-F 17bb), a második világháborút lezáró békekötéssel kapcsolatos külügyminisztériumi iratok (Békeelőkészítési Osztály, XIX-J la), több követség anyaga, valamint a Földművelésügyi Minisztérium Elnöki Főosztályának iratai (XIX-K lb). XX. fondfőcsoport: a jogszolgáltatás felső szervei közül megemlítendő a Népfőügyészség iratai (XX-1) és a Népbíróságok Országos Tanácsának iratai (XX-4). Az önkormányzati levéltárak mikrofilmfelvételeinek száma meghaladja a 11 milliót. Bár ez a 22 intézményben őrzött anyag eléggé sokszínű, mivel a filmezés évtizedek óta határozott koncepció szerint történt, a filmezett iratok többsége azonos típusokhoz tartozik. Ezek a következők: