Lakos János: Magyar Országos Levéltár (Budapest, 1996)

A LEVÉLTÁRI ANYAG ISMERTETÉSE

- a megyék 1867 előtti közgyűlési jegyzőkönyvei (protocolla): a megyei közigazgatás és joghatóság legfontosabb szerve a közgyűlés volt, és a közgyűlés működésének koncentrált forrásai a jegyzőkönyvek; hasonló funkciót töltöttek be a törvényhatósági jogú városok (pl. Pécs, Buda, Pest) tanácsai, illetve az ezekről készült jegyzó'könyvek; - az 1848 előtti helyiImegyei összeírások (conscriptiones): ez a gyűjtemény jól illeszkedik a Magyar Országos Levéltárban őrzött országos összeírásokhoz, sőt, mivel egyes országos összeírások (pl. az 1828-as) egy példányát a megyék is megkapták, így a hiányok egy része pótolható: általában összeírástípus (pl. adó-, népesség-, úrbéri, nemesi összeírások), azon belül kronológiai vagy földrajzi rendben vannak a felvételek; az iratok zömét az adóösszeírások teszik ki; a különböző fondokból-állagokból kiválogatott összeírásokat egyes megyék reponálták, így ezeknél külön összeírás-gyűjtemény csak filmen létezik; - nemességi iratok (nobilitaria): ez a gyűjtemény részben átfedi az összeírásokat, mert azok gyakran tartalmaznak nemességi összeírásokat is; az iratok zömét nemességigazolási, ill. -vizsgálati iratok teszik ki; - a Mohács előtti oklevelek (Antemohácsiana); - a második világháború alatti zsidóüldözésekre vonatkozó iratok gyűjteményének nagy része a megyei levéltárak anyagából ered, ott is elsősorban a főispáni, alispáni, főszolgabírói és polgármesteri iratokból történt a válogatás; mivel az iratokat reponálták az eredeti helyükre, ez a téma szerinti gyűjtemény szintén csak mikrofilmen van meg. Az egyházi levéltárak anyagából két irattípus filmezése mondható teljesnek: - az egyházlátogatási jegyzőkönyvek (visitationes canonicae), melyek az egyházi hatóságok ellenőrző látogatásait dokumentálva átfogó képet adnak egy-egy egyházközség állapotáról, ill. - kronológiai rendben vizsgálva őket - fejlődéséről; túlnyomórészt katolikus jegyzőkönyvek vannak mikrofilmen; - az állami anyakönyvezés (1895) bevezetése előtti egyházi anyakönyvek; ez a legnagyobb és a legkutatottabb gyűjtemény; az iratokat anyakönyvező helységek és vallások rendjében, egy egyházközségen belül az anyakönyvi típus (születési, házassági, halálozási és vegyes) szerint, azon belül kronológiai rendben filmezték le; ha nem állt rendelkezésre az eredeti egyházi anyakönyv, akkor a megyei levéltárakban őrzött másodpéldányok (1828-1895 közöttiek) kerültek filmre. Ezeken kívül illusztrációként kiemelhető a katolikus Prímási Levéltár régi egyházkormányzati levéltára (Archívum ecclesiasticum vetus), Serédi, Mindszenty és Csernoch prímások válogatott iratai, valamint a gyökeres