Lakos János: Magyar Országos Levéltár (Budapest, 1996)

A LEVÉLTÁRI ANYAG ISMERTETÉSE

ta jesuitica (E 152), az Urbaria et conscriptiones (E 156), ami a fentebb említett C 59-es jelzetű állag mellett a másik fontos, úrbéri viszonyokra vonatkozó forrás, valamint a két jelentős korai összeírás jellegű irategyüttes, a Conscriptiones portarum (E 158 adóösszeírások) és a Regesta decimarum (E 159 dézsmajegyzékek). F szekció: az erdélyi országos kormányhatóságok anyagának kb. fele került eddig mikrofilmre, ezek közül az alábbi irategyüttesek emelhetők ki. Az Erdélyi Fejedelmi Kancellária királyi könyvei (Libri regii, F 1), a Gubernium levéltárából az elnöki iratok (Praesidialia, F 37), az ülésjegyzőkönyvek (Protocolla sessionalia, F 41), az ügyiratok (F 46), a teljes összeírás-sorozat (Vegyes conscriptiók, F 49, 1750-i országos összeírás, F 50, 1785/1786-i úrbéri összeírás, F 51, Conscriptio Czirakyana [Cziráky-féle úrbéri összeírás], F 52), a Gubernium Judiciale ülésjegyzőkönyvei (Protocolla sessionalia, F 75), az erdélyi kincstári levéltárból a Thesaurariatus elnöki iratai (Praesidialia, F 189) és iratgyűjteménye (Acta Nr. X, F 199), valamint a jogbiztosító iratokat tartalmazó Erdélyi Fiscalis Levéltár (F 234). H szekció: az 1848-1849-i Minisztériumi Levéltár iratai közül főleg a különböző fondok/állagok segédletei kerültek mikrofilmre. K szekció: a polgári kori központi kormányhatóságok levéltárai közül kiemelhetők a Király Személye Körüli Minisztérium királyi könyvei (K 19), a minisztertanácsi jegyzőkönyvek (K 27), a törvényhatósági közigazgatási bizottságok jelentései és az amerikai kivándorlással kapcsolatos válogatás (központilag iktatott és irattározott iratok, K 26), a Nemzetiségi és Kisebbségi Osztály iratai, valamint több minisztérium segédkönyvei (Földművelésügyi Minisztérium, Közmunka- és Közlekedésügyi Minisztérium, Kereskedelmi Minisztérium, Vallásos Közoktatásügyi Minisztérium). N szekció: a Regnicolaris Levéltár iratai közül jórészt mikrofilmen kutathatók a nádorok fondjai (N 1-24), teljes egészében megvannak az országos összeírások (az 1715-ös: N 78, az 1720as: N 79 és az 1828-as: N 26), míg az Archívum regni c. levéltárból elsősorban a segédkönyvek. 0 szekció: a bírósági levéltárak anyagából kiemelést érdemelnek a Királyi Kúria ülésjegyzőkönyvei (Protocolla Tabulae septemviralis, O 8 és Protocolla Tabulae regiae, 0 9), perkivonatai (Decisiones curiales, O 39), valamint a Tabula provinciálishoz felterjesztett káptalani, konventi és megyei levéltári elenchusok és mutatók (0 65, 0 66 és O 67). P szekció: a családok, testületek és intézmények levéltáraiból teljes egészében mikrofilmre kerültek a különböző családi fondokban található genealógiai tabellák, a nagy családi levéltárak közül a