Lakos János: Magyar Országos Levéltár (Budapest, 1996)

A LEVÉLTÁRI ANYAG ISMERTETÉSE

Hivatalt az 1989. évi 14. tvr. jogutód nélkül megszüntette. A 101,74 fm terjedelmű irategyüttes a hivatal ún. nyílt iratait tartalmazza. Ezek sorában megtalálhatóak az egyházak „támogatásával", ellenőrzésével kapcsolatos dokumentumok. A kutatás a korabeli segédkönyvek, illetve a levéltárban készített áttekintő raktári jegyzék alapján lehetséges. (Az Állami Egyházügyi Hivatal titkos iratai egyelőre még nincsenek a levéltárban, azokat a Művelődési és Közoktatási Minisztériumban Őrzik.) Az 1945-ben alapított Gazdasági Főtanács (XIX-A-10) a háború utáni gazdasági élet szükségleteinek és rendes menetének biztosítására jött létre. Elnöke a mindenkori miniszterelnök volt. Főtitkárát, aki egyben az adminisztratív tevékenységet is ellátó Titkárság vezetője volt, a Kormány nevezte ki. A tárgyi csoportokra osztott, 8,69 fm-nyi és 1945-1949 közötti évkörű iratanyag fontos forrás a gazdaság újjáépítése és a pénzügyi stabilizáció kérdésének kutatásához. Áttekintő raktári jegyzék alapján lehet benne kutatni. A Minisztertanács 1949 és 1952 között a népgazdaság tervszerű irányításáról az 1949. évi XVI. törvénnyel létrehozott Népgazdasági Tanács (XIX-A-19) útján kívánt gondoskodni. A 9,40 fm-nyi irategyüttes, hiányos volta ellenére is, igen jelentős, hiszen a tanács feladatkörébe tartozott - többek között - a népgazdaság fejlesztése általános irányelveinek meghatározása, a népgazdasági tervek irányelveinek kiadása vagy az egyes gazdasági minisztériumok és az egyéb gazdasági szervek működésének összehangolása. A Népgazdasági Tanács felügyelete alá tartozott az Országos Tervhivatal, a Központi Statisztikai Hivatal és az Állami Ellenőrzési Központ is. Az 1952. évi 20. tvr. szüntette meg a tanácsot. Az iratok raktári jegyzék alapján kutathatóak. A szocialista korszak állami ellenőrzési rendszerének megalapozását szolgálta az 1948-ban létrehozott Közérdekű Vizsgálatok Nyilvántartója (XIX-A-29; 0,84 fm). A szervezet elnevezése még abban az évben Állami Ellenőrzési Központra, változott (XIX-A-20; 7,20 fm), majd 1949-ben Állami Ellenőrző Központ, 1955-ben pedig az Állami Ellenőrzés Minisztériuma (XIX-A-30; 103,10 fm) lett a neve. E szervek iratai a korabeli segédletek, valamint raktári jegyzékek alapján kutathatóak. (1956 után az állami ellenőrzés irányítását a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság vette át. Ismertetését lásd fentebb, a XVII. fondfőcsoportnál.) A különböző kormánybizottságok közül külön érdemes megemlíteni a Gazdasági Bizottság (XIX-A-39; 1956-1973; 106,12 fm), az Országos Atomenergia Bizottság (XIX-A-25; 1957-1989; 50,34 fm) és a Tudománypolitikai Bizottság (XIX-A-84; 1967-1988; 59,99 fm) iratait. A fondok raktári jegyzékek alapján kutathatóak. A Belügyminisztérium (XIX-B-1) levéltárban lévő 1945 utáni iratanyaga, bár évköre 1945-1993 közötti, igen hiányos, terjedelme csak 190,89 fm. Az 50-es években levéltárba került irategyüttes 1956-ban, a Magyar Országos Levéltárat sújtó tűzvész következtében megsemmisült (pl. a Városi és Megyei Osztály 30 fm vagy a Népgendozási Osztály 81 fm terjedelmű iratanyaga). Raktári jegyzék alapján kutathatóak a BM állagai.