Lakos János: Magyar Országos Levéltár (Budapest, 1996)

A LEVÉLTÁRI ANYAG ISMERTETÉSE

Terjedelmi okokból is kiemelést érdemelnek az Egyesületi Főosztály iratai (1945-1951; 87,55 fm) és a választásokkal kapcsolatos iratok (Választási Iroda 1989-1993; 16,52 fm; Választási iratok 1945-1985; 28,18 fm). Az 1944 decemberében létrehozott Népjóléti Minisztériumnak (XIX-C-1) 232,70 fm iratanyaga van a levéltárban. (Sajnos 55 fm irat 1956-ban elpusztult.) A minisztérium a Belügyminisztériumtól, a Földművelésügyi Minisztériumtól, a Honvédelmi Minisztériumtól, az Iparügyi Minisztériumtól, a Miniszterelnökségtől és a Pénzügyminisztériumtól vett át ügyköröket. Iratanyaga a hiányosan fennmaradt eredeti segédletek, illetve áttekintő raktári jegyzékek alapján kutatható. Az 1950. évi IV. törvénnyel megszüntetett Népjóléti Minisztérium jogutóda az Egészségügyi Minisztérium (XIX-C-2) lett. Ennek 1986-ig terjedő irategyüttese 312,21 fm-t tesz ki. Az 1957-ben létrehozott Munkaügyi Minisztérium (XIX-C-5) 1981-ig levéltárban található iratai 193,81 fm terjedelműek. Az egészségügyet, népjólétet és a munkaügyet magában foglaló irategyüttesbe tartoznak a Debreceni Hadifogoly Átvevő Bizottság (XIX-C-11; 1945-1950; 2 fm) és az Országos Hadigondozó Hivatal (XIX-C-3; 1949-1950; 39,07 fm) iratai is. Az Átvevő Bizottság anyaga alapvetően nyilvántartó könyvekből, a Hadigondozó Hivatal anyagának zöme iktatott iratokból áll. A referenciához tartozó irategyüttesek a korabeli segédletek és raktári jegyzékek alapján kutathatóak. Az Igazságügyi Minisztérium (XIX-E-1) iratainak évköre 1945-1987, terjedelme 472,58 fm. A korszak igazságügyi igazgatásának pótolhatatlan irategyüttese magában foglalja például az egyes minisztériumi magasabb vezetők után maradt és eredetileg külön kezelt iratokat (Molnár Erik iratai 1951-1956; 0,53 fm; Nezvál Ferenc iratai 1957-1966; 3,69 fm; Korom Mihály iratai 1962-1979; 4,25 fm; Markója Imre iratai 1978-1987; 6,00 fm). A korszak igazságszolgáltatására, illetve annak az államigazgatással való szoros kapcsolatára utal a Büntető és Kegyelmi Ügyek Osztályának (XIX-E-l-f; 1945-1955, 1957-1968; 111,28 fm) iratanyaga. Jelentős forrásértékű a Törvényelőkészítő Főosztály 1945-1968 (XIX-E-l-c; 54,20 fm), a Népbírósági Osztály 1945-1950 (XIX-E-1-1; 17,64 fm) és a Bírósági Főosztály 1952-1971 (XIX-E-l-s; 62,42 fm) irategyüttese. Az iratok a korabeli segédletek és a levéltárban készített áttekintő raktári jegyzékek alapján kutathatóak. Az 1945 utáni korszak művelődésügyének (oktatás, kultúra, tudomány, múzeum-könyvtár-levéltárügy) megismeréséhez több irategyüttes áll rendelkezésre. A Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium (XIX-I-1) 1945-1951 között keletkezett és 439 fm terjedelmű fondjából kiemelésre érdemesek az alábbi szervezeti egységek. A Külföldi Kulturális Kapcsolatok Osztálya (XIX-I-l-e; 1945-1949; 17,64 fm) feladatkörébe tartozott a külföldi tudományos, irodalmi és művészeti kapcsolatok kiépítése, ápolása; a tárca ügykörét érintő nemzetközi egyezmények előkészítése; az ENSZ kulturális szervezetével kapcsolatos ügyek, valamint a Duna-medence népei szellemi együttműködésének ápolása, vagy a ma-