Lakos János: Magyar Országos Levéltár (Budapest, 1996)

A LEVÉLTÁRI ANYAG ISMERTETÉSE

san átadta irattárának levéltári megőrzésre szánt részét, s ezt akkor a Regnicolaris Levéltárban („N" szekció) helyezték el. Az egyesületi anyagról 1970-ben jelent meg repertórium, amely azonban politikai okokból nem minden irategyüttest ismertetett. Az iratanyag gerincét az említett, rendkívül jelentős szabadkőműves anyag mellett az 1945 előtt működött országos jelentőségű egyesületek, testületek, társulatok, intézetek iratai képezik. Ezen túlmenően néhány kisebb, rövidebb életű párt anyaga, egyházi egyletek, rendházak, kolos­torok és nőnevelő szervezetek anyaga került itt elhelyezésre. E csoportból az Irgalmasrendi Levéltár 17. századtól fennmaradt fondját kell kiemel­ni, amely számos kisebb egységre tagolódva tartalmazza a Magyarorszá­gon működött rendházak iratanyagát is. Információtartalmuk miatt külön említeni kell a Magyarok Világszövet­sége és a Magyar Vöröskereszt fondjait, amelyek a szervezetek 1930­1940-es évekbeli tevékenységére tartalmaznak dokumentumokat, továb­bá az Országos Kémiai Intézet Igazgatósága, az Országos Társadalom­biztosítási Intézet, az Országos Magyar Iparegyesület és a Hadirokkantak, Hadiözvegyek és Hadiárvák Országos Nemzeti Szövetsége iratanyagát. A kutatás elsősorban a repertórium alapján történhet, amely az 1965 előtt a levéltárba került iratanyag alapján készült. Az iratanyagba be­sorolt iktató-, mutató- és egyéb segédkönyveket a repertórium feltünteti. A repertóriumban nem szereplő iratok esetén a kutatás a rendezettség alapján kétféleképpen történhet. Ha tárgyilag rendezett az iratanyag, akkor a referensnél lévő segédlet alapján kereshető meg a kutatni kívánt anyagrész. Ha az iratanyag „ideális" rendjének kialakítására még nem vagy csak részben került sor, akkor az sajnos csak darabszintű kutatás­sal ismerhető meg. Ilyen „vegyes" kutatási lehetőség van az Operaház fondjában. Ennél az iratanyagnál ezen túlmenően tükröződik a Magyar Országos Levéltár 1945 utáni történetének az a szakasza, amikor az Új Magyar Központi Levéltár begyűjtött olyan iratokat, amelyek korábban (és a későbbiek során is) a III. Osztály állományába kerültek. A Buda­pesti Mérnöki Kamara tárgyilag tagolt, de számos tárgyi átfedést mutató iratanyaga gyakorlatilag darabszintű kutatást igényel. A Cserkész Szö­vetség iratai a repertórium megjelenése óta jelentősen gyarapodtak. A fond szintén rendezésre szorul, jelenleg egy-egy nagyobb tételen belül da­rabszinten kutatható. R szekció - Az 1526 Utáni Gyűjtemény 1527-20. sz.; 154,53 fm Az 1526 Utáni Gyűjtemény anyagának zöme a Nemzeti Múzeum Levél­tárának irataival került az Országos Levéltárba, s csak kis részét alkotják az Országos Levéltár 1945 előtti szerzeményei. A múzeum le­véltóra a megvásárolt vagy ajándékként átvett iratok jelentős részét egy időrendi sorozatba, az ún. Törzsanyagba helyezte el. Emellett tárgyi cso-

Next

/
Thumbnails
Contents