Lakos János: Magyar Országos Levéltár (Budapest, 1996)

A LEVÉLTÁRI ANYAG ISMERTETÉSE

portokat is képeztek, mint például személyek szerinti iratok, céhiratok, címereslevelek, az Olasz Légió iratai, pecsét- és fényképgyűjtemény. E sorozatok - a címereslevelek kivételével - 1945-ben sajnos elpusztultak, s egyedül a céhiratokról jelent meg kiadvány, amely leírja e gazdag gyűjteményt. Ma is léteznek az „R" szekcióban azonos nevű sorozatok, de ezek már vagy 1945 utáni gyarapodás révén kerültek ide, vagy az ún. Törzsanyag időrendi részében vészelték át a háborút. A tárgyi csoportok közül szisztematikusan és eredményesen gyűjtötte a múzeum az 1848/49-es szabadságharcra és emigrációra vonatkozó iratokat. 1874-ben vásárolta meg Vörös Antal mintegy 3000 darabos hagyatékát. (Vörös Antal az 1830-as évektó'l állt Kossuth Lajossal szoros összeköttetésben és munkakapcsolatban, a forradalom idején titkára és levéltárnoka volt.) Kiemelkedő jelentőséggel bírt és fényes erkölcsi sikert jelentett 1894 végén Kossuth Lajos turini hagyatékának átvétele, majd a századfordulón Türr István iratainak megvásárlása. E gyűjtési folyamat a levéltár részéről 1945 után sem szűnt meg, így vásárlás és ajándékozás révén jelentősen gyarapodott és gyarapszik ma is a Kossuth Levéltár időrendi sorozata. Kultúrpolitikai sikernek számított 1969-ben Klapka György levéltárának Budapestre szállítása. A Kossuth Levéltár több mint 8000 darabból álló időrendi sorozatához regeszta-segédlet és névmutató áll a kutatók rendelkezésére, a Klapka Levéltár, Klapka György iratai levelezési részéhez levélírói, ill. a levelekben említett nevek szerinti mutató társul. Az 1848/49-es szabadságharcban részt vettek iratai képezik ma is a gyűjtemény nagyobb részét. E forrásbázishoz tartozik a szintén a múzeumi időrendi sorozatból kialakított 1848/49-es nyomtatványok jelentős terjedelmű gyűjteménye. Megjegyzendő, hogy az 1848/49-es minisztériumok anyagában („H" szekció) és a mai Magyar Nemzeti Múzeum nyomtatványtárában is található kisebb mennyiségű, kiegészítő anyag e sorozathoz. Az Országos Levéltárban őrzött nyomtatványok mindkét sorozatához kéziratos darabszintű jegyzék készült. A tárgyi csoportok között már említett címereslevél-sorozat több mint 800 eredeti oklevelet tartalmaz, ehhez szintén segédlet készült, amely időrendben és névrendben sorolja fel az okleveleket. Az 1956-ban megjelent alapleltár 1526 Utáni Gyűjtemény címen mutatja be a mai „R" szekció anyagát. Itt még több olyan sorozat szerepel, amelyet ma már hiába keresünk. Ennek oka az, hogy az 1960-as években a mesterségesen kialakított, vegyes gyűjtemények felszámolását tűzték ki célul. A feladat az volt, az elmúlt évszázadban bármilyen okból eredeti helyéről kiszakadt anyagot, ha ez lehetséges, visszahelyezzék eredeti helyére. A „kiszakadás" oka lehetett regisztratúra jellegű anyag széthullása, ami miatt iratok gyűjtőkhöz kerültek, vagy hivatalnokok, történészek otthoni munkához kölcsönvettek iratokat, s azok irathagyatékokkal kerültek a múzeum vagy az Országos Levéltár őrizetébe. A rendező munka során felszámolták a gyűjtők és történészek név szerint nyilvántartott hagyatékait, továbbá a Magyar Tudományos Akadémiától