Lakos János: Magyar Országos Levéltár (Budapest, 1996)

A LEVÉLTÁRI ANYAG ISMERTETÉSE

Külügyminisztériumi Levéltár (1848) 1918-1944 (1950); 1122,41 fm A Külügyminisztériumi Levéltár értelemszerűen csak az önálló magyar Külügyminisztérium 1918-ban történt felállításától kezdődően tartalmazza az iratokat. A külügyi teendőket a kiegyezéstói az elsó' világháború végéig az Ausztriával közös császári és királyi Külügyminisztérium, majd a Tanácsköztársaság ideje alatt a Külügyi Népbiztosság látta el. A Külügyminisztérium megszervezésével párhuzamosan került sor a külképviseletek megszervezésére is. Bécs és Bern volt az első, ahol külképviseletet nyitottak. 1939-ben már 24 követség, 1 főkonzulátus, 7 konzulátus, 15 tiszteletbeli főkonzulátus, 61 tiszteletbeli konzulátus, 2 tiszteletbeli alkonzulátus és 3 konzuli kirendeltség működött. A külügyi igazgatás iratanyaga ugyancsak jelentős pusztulásokat szenvedett a második világháború során. A régebben elkészült repertórium ma már nem tükrözi az iratok kialakított rendjét. A gépelt újabb repertórium azonban sok segítséget ad a kutatónak. A Külügyminisztériumi Levéltár jelentősebb fondjai a következők: Külügyminisztérium az alábbi fontosabb állagokkal: a miniszter kabinetje (K 58), Elnöki Osztály iratai (K 59-61), a Politikai Osztály általános és rezervált iratai (K 63-64), Sajtó- és Kulturális Osztály (K 66), Gazdaságpolitikai Osztály (K 69). Önálló fondként szerepel a nyilas Külügyminisztérium (K 707) és a szegedi Külügyminisztérium (1918-1920) (K 752) csekély iratanyaga is. A fentiek közül különösen a Politikai, a Sajtó- és Kulturális, valamint a Gazdaságpolitikai osztályok iratai tartalmaznak gazdag kutatnivalót. Tanulmányozásuk révén képet kaphatunk a magyar diplomácia kiépítéséről, a kormány külpolitikai elképzeléseiről és akcióiról, Magyarország és más országok viszonyának alakulásáról. A Politikai Osztály feladata volt a magyar külpolitika gyakorlati végrehajtása. Nagyon fontos feladatot látott el a Gazdaságpolitikai Osztály: intézte, szervezte a magyar cégek külkereskedelmét, külkereskedelmi propagandát folytatott, közreműködött a nemzetközi vásárok, az idegenforgalom, az érdekképviseletek szervezésében. A külügyminisztériumi fond terjedelme 486,37 fm. A külképviseleti szervek iratanyagának terjedelme 636,04 fm. A fontosabb diplomáciai külképviseletek közül kiemelhetőek a Washingtoni Követség (K 106) iratai. 1922-től 1941-ig működött, de ebben az iratanyagban találjuk meg az Osztrák-Magyar Követség korábbi időszakra vonatkozó, mintegy négycsomónyi anyagát (1880-1917). A személyzeti és szervezeti iratok mellett igen gazdag iratanyag foglalkozik az amerikai magyarok és az Amerikába érkező honfitársaink érdekeinek képviseletével, és külön fondba (K 641) gyűjtötték az USA hagyatéki iratanyagot. Igen fontos feladatokat láttak el a környező országok követségei: pl. a Prágai Követség (K 96), a Bécsi Követség (K 81), a Bukaresti Követség (K