Lakos János: Magyar Országos Levéltár (Budapest, 1996)

A LEVÉLTÁRI ANYAG ISMERTETÉSE

87). Érdekes anyagot őrzött meg a Párizsi Magyar Intézet és Magyar Diákegyesület (K 757) fondja, de az 1937-38-as párizsi világkiállítás magyar vonatkozású ügyei iránt érdeklődő kutató is jelentős mennyiségű anyagra találhat (K 728). Igazságügyminisztériumi Levéltár 1867-1944; 517,71 fm E levéltár az 1867 és 1944 közötti időszakról őrzi a polgári kori igazságszolgáltatás központi szerveinek iratanyagát, de e dokumentumok jelentős része az 1956-os levéltári tűzvész során megsemmisült. A rendezés után a fondokat négy nagy egységbe csoportosították: — az igazságszolgáltatás kormányzatának iratanyaga, — a bíróságok szervezeteinek iratanyaga, — az ügyészségek iratanyaga, — a kincstár képviseletét ellátó szervezetek iratanyaga. A nemrégen (1993-ban) megjelent repertórium ezeknek a nagy egységeknek a figyelembevételével ismerteti az iratokat. Az 1867 első hónapjaiban megszervezett Igazságügyminisztérium gyakorolta a bíróságok, ügyészségek, közjegyzők és ügyvédi kamarák szervezete és személyzete, a börtönügy, valamint a fiatalokkal kapcsolatos ügyek felett a főfelügyeletet. Fontos feladata volt a jogszabályok előkészítésében vagy pl. az örökbefogadási ügyek intézésében. Az Igazságügyminisztérium iratanyag-töredéke mindösszesen 346 fm-t tesz ki, és elnöki iratok (K 577), elnöki bizalmas iratok (K 578), általános iratok (K 579) állagokra tagolódik. A töredékes jellegből adódóan csak a minisztériumi ügykör egy részére vonatkozóan vannak érdemleges menynyiségű iratok. Ebből a szempontból pl. az igazságügyi személyzet 19191938 közötti nyugdíjügyeit, a birtokrendezési és a nemzetközi jogi ügyeket tartalmazó dokumentumokat lehet kiemelni. A nyilas korszak (1944-45) Igazságügyminisztériuma - a megmaradt iratanyag csekély volta ellenére is - külön fondban (K 800) szerepel. A bírósági iratok között találjuk a Magyar Királyi Kúria mint SemmítŐszék elnöki és általános iratait (K 620, K 621), a Magyar Királyi Kúria mint Legfőbb ítélőszék elnöki, polgári ügyek és büntetőperek iratait (K 622, K 623, K 624), a Magyar Királyi Kúria mint Fegyelmi Hatóság iratait (K 625, K 626) és a Budapesti ítélőtábla iratait is (K 798, K 627, K 632, K 633, K 634, K 635), amelynek csak a tanácsülés! jegyzőkönyvei maradtak meg az 56-os tűzvész után. A sajtóbíróságok közül csak a nagyszombati sajtóbíróság mindössze 1 csomónyi iratanyaga maradt meg (K 796). Az ügyészségek szervezetének iratai közül csupán a Koronaügyészség (K 309, K 616) és a Budapesti Főügyészség (K 799) hiányos iratai állnak rendelkezésre. A kincstár képviseletét ellátó szervezetek közül a Kincstári Jogügyin