Lakos János: Magyar Országos Levéltár (Budapest, 1996)

A LEVÉLTÁRI ANYAG ISMERTETÉSE

Osztály (1938-1939, K 31), Mentesítési Osztály (1944, K 466). A Nemzetiségi és Kisebbségi Osztály tárgyilag rendezett iratanyagához gépelt segédlet, míg a többi állaghoz repertórium áll rendelkezésre. A Miniszterelnökség állagainak harmadik csoportját a személyi irategyüttesek alkotják. Az 1867 és 1921 között hivatalt viselt miniszterelnökök töredékes hivatalos és félhivatalos iratai (K 467) mellett megtaláljuk Lukács László (K 618), Bethlen István (K 468), Károlyi Gyula (K 694), Gömbös Gyula (K 35), Darányi Kálmán (K 34), Imrédy Béla (K 36), Teleki Pál (K 37), Bárdossy László (K 38), Kállay Miklós (K 39) és Sztójay Döme (K 469) miniszterelnökök iratait. Több magas rangú miniszterelnökségi alkalmazott iratai is gazdagítják e gyűjteményt. Többek között Mikó Tibor miniszteri titkár (K 762), Flachbart Ernő (K 763), Pásint Ödön (K 764) miniszteri osztálytanácsosok, Prónay György (K 693) és Bárczy István (K 33) államtitkárok és Bencs Zoltán (K 808) iratai jelentősek. Pásint Ödön iratai között Erdély Trianon utáni helyzetére vonatkozó fontos dokumentumok, kéziratok találhatóak, míg Teleki Pál iratai őrzik a miniszterelnök öngyilkosság előtt fogalmazott búcsúlevelét is. A Miniszterelnökségi Levéltár jelentősebb fondjai között kell még említeni az 1907-ben létrehozott Hatásköri Bíróság (K 453, 454), valamint az 1896-ban felállított Közigazgatási Bíróság (K 584) iratait. Előbbi bíróság feladatkörébe a közigazgatási és bírói szervek hatásköri összeütközéseinek, míg utóbbiéba a közigazgatási szervek határozatai elleni panaszok eldöntése tartozott. A kiegyezés utáni időszak egyik érdekes korszakára világítanak rá a Magyar Határőrvidék cs. és kir. Biztossága (K 442, 443), valamint a Temesvári XXIII. Hadtestparancsnokság határigazítási egységének iratai (K 441). Ugyancsak fontosak a trianoni döntés után megalakult határmegállapító irodák, illetve bizottságok iratai. A második világháború magyarországi eseményeinek megismeréséhez szolgáltatnak adatokat az akkor működött különböző kormánybiztosságok iratai (K 475, 476: Polgári Közigazgatás Vezetője, K 438: Északkeleti Hadműveleti Terület Polgári Kormánybiztossága, K 594: Keleti Hadműveleti Terület Kormánybiztossága, K 55: III. Honvédkerület Hadműveleti Területi Kormánybiztossága, K 56: IV. Honvédkerület Hadműveleti Területi Kormánybiztossága, K 663: Kiürítési Kormánybiztosság). A Miniszterelnökségi Levéltár iratainak nyelvezete döntő többségében magyar. A dualizmus éveiben azonban gyakran találkozunk német nyelvű, és ritkábban szerb, horvát, román és szlovák nyelvű iratokkal is. Belügyminisztériumi Levéltár 1867-1945 (1950); 1119,19 fm A Belügyminisztérium ügykörét 1867-ben jórészt a megszűnt Helytartótanács, illetve a Bécsben működő minisztériumok feladatainak átvétele során alakították ki. Az ország belső életének igazgatása, a közjogi,