Réti László: A magyar Tanácsköztársaság központi szervei és pecséteik (Budapest, 1970)

Bevezetés

a Tanácsköztársaság idején készült, már eredetileg is kétségkívül tanácsköztársasági jellegű volt, de funkció- vagy névváltozás miatt később megváltoztatták, kivágták belőle a nemkívánatos részt, és így tulajdonképpen más szövegű, új pecsét lett belőle. Természetesen figyelmet érdemel a pecsétek használatának időpontja is. Igaz, ez a Tanácsköztársaság pecsétjeinél nem olyan nagy jelentőségű, mint más időszakokban, mivel fennállása csupán néhány hónapig tartott. Mégis érdeklődésre tarthat számot, és — különösen hivataltörténeti szempontból — bizonyos jelentőséggel bír, hogy mikortól meddig használtak egy-egy pecsétet. Ezért az előfordulás, a pecséthasználat időpontját is jelzem. Mivel azonban sok pecsétet igen gyakran használtak, minden előfordulást lehetetlen és fölösleges is lenne feltüntetni. Ezért az általam talált előfordulások közül mindig csak az első és az utolsó — legkorábbi és legkésőbbi — időpontját jelölöm. Egyetlen dátum azt jelenti, hogy csak egy példánnyal találkoztam. Ahol nincs dátum, ott a megjelenés időpontját nem tudtam megállapítani. A dátum előtt az „érk." rövidítés azt jelenti, hogy az iraton nem volt dátum, csupán a címzetthez való megérkezés időpontját sikerült meghatározni. Meg kell jegyeznem még, hogy az irat keltezéséből hivataltörténeti következtetéseket csak igen óvatosan vonhatunk le. A Szociális Termelési Népbiztosság például a Forradalmi Kormányzótanács május 19-i rendeletével megszűnt, beolvadt a Népgazdasági Tanácsba mint annak III. főosztálya. S habár készültek új pecsétek az új szervezeti beosztásnak megfelelő szöveggel, mégis mind a népbiztosok, mind a volt népbiztosság — most már főosztály — egyes osztályai igen gyakran továbbra is, nemegyszer egészen a Tanácsköztársaság megszűnéséig, használták a Szociális Termelés Népbiztossága nevét feltüntető pecséteket. Ha tehát egy július 7-i iraton olyan pecsét szerepel, melynek szövege: „Szociális Termelési Népbiztos", — tudnunk kell, hogy ez valójában akkor már a Népgazdasági Tanács III. főosztálya vezetőjének a pecsétje volt. Megjelenési időpont szempontjából érdekes megfigyelni, hogy már március végén igen sok kifejezetten tanácsköztársasági pecsétet alkalmaztak — részben távoli falvakban is —, holott ekkor még csak pár napja létezett a tanácshatalom. Április elején pedig már csaknem mindenütt ilyen pecséteket használtak. Viszont augusztus elseje után szinte azonnal, majdnem mindenütt megszűnt a tanácsköztársasági pecsétek használata, s igen ritka az olyan intézmény, amely még néhány napig ilyen pecsétet használt. A pecsétek színe változatos. Leggyakoribb a lila szín a legkülönbözőbb árnyalatokban, de sok a piros, zöld, fekete, kék színű pecsét is. Ennek — úgy gondolom — különös jelentősége nincs, hiszen gyakran egy pecsét is előfordul különböző színekben, aszerint, hogy milyen festékpárna állt éppen rendelkezésre. A tárgyalt időszakban e szempontból csupán annak tulajdoníthatunk bizonyos jelentőséget, hogy viszonylag sok a piros színű pecsét, mert ekkor ez is bizonyos politikai állásfoglalást, szimpátianyilvánítást jelentett. A pecsétek színét esetleges színes reprodukció céljaira közlöm. Miként az eddigiekből látható, a Magyar Tanácsköztársaság pecsétgyűjteményében azokat a pecséteket mutatom be, amelyek a Tanácsköztársaság idején