Réti László: A magyar Tanácsköztársaság helyi szervei és pecséteik (Budapest, 1973)

Bevezetés. A tanácsok helyi szervezetének kialakulása

amelyet megbíz az alkotmánytervezet végleges megszövegezésével, különösen Budapest és környéke proletársága szempontjából".

10 Pár nappal később, a Kormányzótanács április 1-i ülésén Rónai Zoltán igazságügyi népbiztos a német népbiztosság módosító javaslatait terjesztette be az alkotmánytervezethez. Úgy határoztak azonban, hogy ezekről a kérdésekről a végleges alkotmány fog intézkedni.

11 A jegyzőkönyv a tervezet elfogadásáról nem szól, de úgy látszik, hogy a módosító javaslatok elutasítása egyben ezt is jelentette, mert a Kormányzótanács jegyzőkönyve ezt a kérdést többé nem említette. Mindenesetre ezen az ülésen fogadták el a tervezetet, mert azt április 2-i kelettel ugyan, de az április 2-án reggel megjelent Népszava már közölte. A tényleges és helyes dátuma tehát ennek és a vele egyidejűleg megjelent, már említett, valójában XXVII. sz. rendeletnek április l-e volt. Ez utóbbinak elfogadásáról egyébként beszámol a Kormányzótanács jegyzőkönyve.

12 A Forradalmi Kormányzótanács március 28-i, a tervezetet vitató és módosító ülése és április 1-i, a végleges szöveget elfogadó ülése közötti időben, március 31-én tanácskozást tartottak a budapesti kerületi munkás- és katonatanácsok és pártszervezetek küldöttei. „A tanácskozás tárgya a forradalmi munkás- és katonatanácsok hatáskörének megállapítása volt, valamint a kerületi közigazgatás kérdésének megvitatása."

13 Ezen a tanácskozáson Rónai Zoltán ismertette a forradalmi alkotmánytervezetet. A Népszava rövid tudósításából az derül ki, ami egyébként érthető is, hogy a kerületi küldöttek sokkal inkább foglalkoztak a tanácsok előtt álló gyakorlati feladatokkal — az ellenforradalom elleni harc, a lakáskérdés, a kerületi és a budapesti tanácsok viszonya stb. —, mint a Rónai által ismertetett ideiglenes alkotmánnyal. Csupán a VII. kerületi tanács küldötte „terjesztette elő azokat a szempontokat, melyeknek szerinte érvényesülni kell az új alkotmány kiépítésében" — de sajnos, a beszámoló ennél többet nem közöl erről a felszólalásról. A Népszava beszámolójában szó sincs arról, hogy ez a tanácskozás határozatot hozott volna az előterjesztett tervezetről, amire egyébként nem is volt illetékes, hiszen a Mindenkihez ! című kiáltvány szerint is, meg a ténylegesen kialakult hatalmi és kormányzati viszonyok szerint is erre egyedül a Forradalmi Kormányzótanács volt hivatott. A Kormányzótanács által véglegesen elfogadott rendelet ezt a címet viselte: „A Tanácsköztársaság alkotmánya. A Forradalmi Kormányzótanács XXVI. sz. rendelete." Ezt a rendeletet általában — a későbbi, a Tanácsok Országos Gyűlésén elfogadott alkotmánytól való megkülönböztetésként — ideiglenes alkotmánynak 10 PIA Forradalmi Kormányzótanács. Gyorsírói feljegyzés. 1919. márc. 28-i ülés jegyzőkönyve. — Az MMTVD nem közli. 11 Uo. 1919. ápr. 1-i ülés jegyzőkönyve. 12 A XXVI. és XXVII. sz. rendelet, közli az MMTVD 6/A - 100. és 103. o. - , de érdekes módon forrásként nem az ápr. 2-i Népszavát, hanem a 3-án megjelent Tanácsköztársaságot jelöli meg. 13 Népszava 1919. ápr. 1. — Az új forradalmi alkotmány kiépítése.