Hajnal István: A Kossuth-emigráció Törökországban, I. kötet (Budapest, 1927)

Harmadik fejezet A magyar ügy és a nagyvilág

vedélyét". Sokan őt okolták az európai mozgalmak felidézésével s azt például nem is lehet tagadni, hogy a francia királysággal szemben ellenséges politikája segített a francia forradalom kitörésében. A királynő elégedetlensége Palmerstonnal szemben már 1847-ben is mutatkozott és amikor az olasz forradalommal szemben elég nyiltan jelezte jóindulatát, az az udvar el volt szörnyűködve. Viktória leveleiből állandó szorongás érezhető ki. „Szégyenleni magamat az ön olasz politikája miatt." „Palmerston hátam mögött csinál forradalmat." „Szinte betegnek érzem magamat az izgalomtól és félelemtől." 48 végén már Palmerston eltávolítását kívánja a királynő. De a miniszterelnök egyelőre nem merte és nem akarta öt elejteni. Hosszú politikai mult után imponáló és népszerű volt Angliában Palmerston neve. És épen ez időben szűnt meg minden zökkenés nélkül önmagától Angliában az a gyakorlat, ami Vilmos király alatt még élt, hogy az uralkodó akkor bocsátotta el minisztereit, amikor neki tetszett.

1 Palmerston ismerte királynője felfogását, de azért nem volt hajlandó letérni útjáról. 0 valóban nem volt a forradalom embere. Politikai pályáját mint konzervatív tory kezdte és most is mérsékelt emberei közé tartozott a reformbarát whigpártnak. Nem szenvedhette az olyan politikát, mely bölcseleti elveken alapult. „Az ember verekedő és viaskodó egy állat," — felelte Cobden ideális világbéke-elméleteire. Angliából bálványt csinált magának. Az alkotmány volt előtte minden, más probléma alig érdekelte. Ez a meggyőződése azonban sokat jelentett az időkben, többet, mint elméletet; világfelfogást, mely Európa politikusait szembeállította egymással. Az abszolút rendszer hívei valósággal érthetetlenül néztek az alkotmányos élet hazugságaira. Egy osztrák államférfiú az angol jellem őszinteséghiányát az alkotmányos élet neveléséből magyarázta. Ebből a szempontból Palmerston tehát egy üdébb, emberibb világnézet harcosának érezte magát. Otthon ellensége volt a választójog kiterjesztésének, külföldön azonban indulattal éreztette ellenszenvét az abszolút hatalmak csoportjával szemben és Anglia természetes szövetsóge1 Viktória királynő jellemzésére 1. Mac Carthy: „Anglia története korunkban" c. művét; továbbá a „Königin Viktorias Briefwecbsel" c. kiadvány ez időszakból kelt iratait.