Hajnal István: A Kossuth-emigráció Törökországban, I. kötet (Budapest, 1927)

IRATOK

kevésbé mint saját becsületünket séitik, úgy reánk s bennünk hazánk ügyére kiszámíthatatlan szomorú következéseket vonandnak. Erdekünk s becsületünk sürgeti, hogy a török hatóság által reánk ruházott tehetséget a bűnösök szigorú megbüntetésére felhasználni siessünk. Evégett is tehát a bíróság azonnali megválasztására felszólítom a testületet. Jövendőre pedig életkérdésnek tartom, hogy minden hasonló botrányoknak megelőzésére s becsületünk szeplőtelen fenntartására tesületileg közrehatni mindnyájan egyekért s egyenként mindnyájunkért legszentebb erkölcsi kötelességünknek ismerjük. Ama botrány egyik szomorú következése azon rendelet, hogy a künnlakók századostól lefelé a katonai laktanyába confiniroztassanak. Megtettem ennek eltávolítására ami tőlem kitelhetett; de tanácsos leend e részben számos küldöttség által kérőleg pasa ő excellentiáiához járulni. „ „ . J 0 Kossuth Lajos. 110. Sumla, 1850 január 19. után.

a

^ Az emigráció bíráskodásának szabályzata. Kossuth, sk. fogaim, és László másolata, német fordítással. N. M. A török hatóság november 17-ki hivatalos felszólítása következtében alakított bíróság tisztjéről lemondván, a magyar emigratió kebelébeni magánpanaszok s közvádak és kihágások körül bíráskodandó törvényszék tagjaiul következők választatnak :

h) 1. Ihász. 2. Biró. 3. Berzenczei. 4. Mihálovics. 5. Danes. 6. Bodola. 7. Borza. Elnököt a bíróság titkos szavazattal saját kebeléből maga választand. Ezen bíróság eljárásában ideiglenesen következők szolgálandnak szabályzatul: 1. ítélethozásra legalább öt tagnak jelenléte szükséges. Az ítélet szótöbbséggel hozatik. 2. A bíróság eljárni s ítélni tartozik minden magánpanasz, kereset esetében, mely a magyar emigratió bármely tagja ellen elibe terjesztetik. a) Kelt nélkül. bj A törvényszék tagjainak nevei csak László másolatában.