Hajnal István: A Kossuth-emigráció Törökországban, I. kötet (Budapest, 1927)

IRATOK

venir des bienfaits, que nous avons recus de Votre Majesté et nous éleverons toujours nos priéres au ciel, a fin que Dieu tout puissant protege le seuil bospitalier qui nous a recu en ne jamais laissant palir la gloire et la splendeur du tröne de Votre Majesté et qu'il bénit cette magnanimité que Votre Majesté daigna ä deploy er ä un si baut degré envers Vos trés humbles serviteurs. Les membres de l'émigration hongroise. * Melléklet a 99-ih számhoz. Az emigráció aláírásokkal ellátott nyilatkozata. Minél nagyobb hálával fogadta és fogadja a magyar emigrátió ő felségének a török császárnak a magyar menekvők iránt folyvást tanúsított kegyelmét s nagylelkűségét, annál nagyobb aggodalommal értette azon híreknek megújulását, hogy Ausztriának csakugyan sikerült a magas Portát oly határozatra bírni, miszerint az emigrátiónak néhány kiválogatott tagjai valamely távol vidéken volnának letartőztatandók. Az ily határozatot alólírtak magokra s hazájokra nézve a legnagyobb szerencsétlenségnek, a magas Porta érdekeire nézve pedig szerfelett károsnak hiszik. E szerencsétlenséget és e kárt annál nagyobbnak fogják tekinteni, minél távolabb leszen azon hely, mely az internátló helyéül kiválasztatnék. Legfőbb fokra emelve hinnék pedig a szerencsétlenséget, ha ezen határozat által a magyar emigrátió testülete szétdaraboltatnék s az Ausztria bosszús indulata által kiválogatott társaktól a többiek elszakíttatnának. Az ily elszakasztás és szétdarabolás által az alólírottak életök céljától, egyszersmind a magas Porta iránti hála bebizonyítatásának lehetőségétől magukat megfosztva látni, egyaránt fájlalnák. Es ezért ő felségének, a hatalmas császárnak nagylelkűségéhez mély hálával, bizodalommal s alázattal folyamodva kérik, méltóztassék ő császári felsége Ausztria minden jogtalan köveleléseit császári szívének nagylelkűsége s hatalmának érzete szerint visszautasítani s tőlünk alulírottaktól, kiket kegyelmes pártfogásába vőn, mindent eltávolítani, ami hazánkat szerető kebleink reményét semmivé tenné s megfosztana a lehetőségtől hálánkat a magas Porta iránt hasznos és hü szolgálatokkal bebizonyítani. Esedeznek tehát az alólírottak újólag: 1. Hogy a hatalmas császár pártfogása alá vett magyar emigrátió rendezett testületben továbbá is együtt maradhasson s egymástól el ne választassák és szét ne darab oltassék. 2. Hogy a hatalmas császár magas kegyelme szerint őket továbbá is vendégekül és nem letartóztatott foglyokul tekinteni méltóztassék.