Hajnal István: A Kossuth-emigráció Törökországban, I. kötet (Budapest, 1927)

IRATOK

Tous ceux, qui sont en Turquie, sont des mémes. Nous venons d'apprendre avec une satisfaction bien profonde, que Madame Kossuth vient de vous rejoindre; et si nous pouvons lui servir ici, je vous prie de me la laisser savoir. Peutétre il nous sera possible de faire pour V. E. et Madame voltre Epouse, ou vous irez, des commissions particuliéres, lesquelles ne pouvaient pas étre faits par des autres. Nous, tous, prions V. E. de croire que nous ne serous que trop heureux de nous montrer en sincers amis. Je prie V. E. aussi de vouloir bien accepter Tassurance de mon respect et consideration la plus distinguée. John P Brown 91. Paris, 1850 január 7. Czartoryski utasítása a lengyel-magyar-olasz emigráció szövetkezésének eszméje ellen.

1 (Czart. lt. Rkp. Czart. 5564. Lengyelből fordítva.) A három emigráció összeköttetése az ügyre kétségtelenül hozhat előnyöket; e terv hasznavehetőségét eléggé kimutatják Zamoyski levelei. Azonban a herceg nézete szerint ez összeköttetés bizonyos veszélyeket is rejt magában, amelyeket, hogy a dolgot mindjárt előre tisztázzuk, nem lehet számításon kívül hagyni. A sumlai levelekből nem tűnik ki, hogy e veszélyekre gondoltak volna. Az ügy megindításánál a következő veszélyek foroghatnak fenn: 1. A dolog kikürtölése. 2. Lekötöttség oly viszonyba, amelyből eredő kötelezettségeink oly cselekedetekbe rántanának és vegyítenének bennünket, mik nemcsak szükségtelenek lennének, hanem elveinkkel s érdekeinkkel is ellenkeznének. Ad 1. Ha a dolgot nagydobra ütnék, összeesküvésnek kiáltanák ki azt Európa általános békéje ellen és ezért a jogszerető emberek alapos rosszalása érne hamarosan bennünket, mint bókeháborítókat, amely rosszalás máris ránk nehezedik, bár alaptalanul; és amelyhez az alaposságnak még csak látszatát sem szabad megadnunk. Kérdem tehát, mi biztosít bennünket az ilyen kikürtölés ellen? Biztosítékra annál nagyobb a szükség, mert Kossuth hiú ember és szereti a nagyharangra-kötést, mint minden néptribun. Montit nem ismerjük eléggé, Koscielskit pedig meglehetős konynyelmű embernek tartják, kit szükségtelen volt a titokba beavatni. A gondolat, hogy Koscielski Pozenbe vigye át a dolgot, némi tekintetben helyes és előnyös. Azonban ő nem térhet vissza Pozenbe, mert hitelezői ott becsukatnák őt; s ha kockáztatná is ezt, e tartományban úgy sincs már hitele, nemcsak nem hinnének neki, 1 Felelet a viddini tervekre, melyekről Zamoyski tett jelentést. Czaykáboz érk. 1850. jan. 25. (Jel. Czartoryskihoz, Czart. lt. Rks. Ozait. 5597).