Hajnal István: A Kossuth-emigráció Törökországban, I. kötet (Budapest, 1927)

Első fejezet A menekülés

Szemmelláthatólag felzaklatta őt az, hogy a keserű probléma, melytől szabadultan igyekezett már sivár jövője elé tekinteni, ismét és ismét utóiéri őt. Válaszát az ellenmondások zavara jellemzi. Csak azért távozik, mert jelenlétét károsnak látja a hazára. Különben megunta életét. Személyes biztonságával nem törődik; szívesen megszabadítaná a hont élete feláldozásával. De vissza csak úgy jöhetne, ha a nemzet hívná ós a hadsereg, köztük Görgeié is, „mindnyájuk közt e legvitézebb". „Jelenleg egyszerű polgár vagyok, semmi más." „Nem tehetem, hogy tegnap lelépvén, a kormányt ma ismét megragadjam." Lúgosra azért ment, hogy lássa, mily erőre lehet számítani még a harc folytatásának esetére; reménytelen helyzetet talált ott. Főként pénz nincs; a harcot csak a nép zsarolásával lehetne folytatni, saját népét elnyomni pedig sohasem hajlandó. „Látja, tábornok úr, hogy ez lelkiösmereti dolog." Es aztán erős szavakkal ítéli el a terrorizmust, rablást, rekvirálást, mellyel a harc folytatása járna. Másrészt azonban mégis tanácsot ad Bemnek, miként szervezze őnélküle is a további ellenállást, mint állítson fel kormányzó bizottságot, mint biztosítsa a kezünkön levő várakat. „Ez szükséges mindenekfölött és nem jelenlétem, mert miután ön most a nép elleni erőszakos rendszabályokhoz kénytelen nyúlni, jelenlétemmel azokhoz sohasem nyújthatnék segédkezet." Grörgeit vádolja levelében: „Nem elleneink, testvéreink miatt bukott meg a haza". Másrészt pedig nem akarja elhinni a legrosszabbat: „Átadám neki a hatalmat, de előbb kényszerítem, hogy mint jó hazafi használja azt."

1 így menekül balsejtelmeitől a jobb remények támaszához. Levelében ismételten hangsúlyozta aztán egyszerű magánember voltát és befejezve válaszát, csakugyan kettőzött sietséggel gondolt a továbbutazásra. Másnap, augusztus 15-én, már az orsovai Duna partján állott, szemben idegen földek partjaival.

2 1 A levelet 1. Iratok 5. sz. . . 2 Kossuth e napjairól a kiadott műveken kívül Ks. augusztus 15-iki levele, Iratok; Zamoyski és Lenoir belgrádi ügynök levélváltása, Zam. lt.; Bystrz. Napló; a brassói kormánybiztos jelentése augusztus 20-án. Kriegs. Hauptarmee, 87, fasc; oláh politikusokról Ks. kíséretében: Jancsó B.: Román Polit. Tanúim. 157. és Katona ezr. leírása Kiutabiában. K. H. Évn.