Hajnal István: A Kossuth-emigráció Törökországban, I. kötet (Budapest, 1927)
Hatodik fejezet Sumla
Amit Kossuth a Portához intézett nyilatkozatban beszél a magyar nép hangulatáról, az nem volt kigondolt érvelés. Itthon számos osztrák kémjelentés szól ezidőben a nép titkos várakozásáról és Kossuth szavai meglepő hűséggel egyeznek ezekkel a • kémjelentésekkel. Természetes, hogy az itthon bujdosott honvédek az ilyen hírekből éltek és merítettek reményt titkos rejtekeiken. Hiszen ezért is jöttek ki Kossuth után Törökországba. Többek között ekkor érkezett Bányay Julia is, a női honvédtiszt, akit Gál Sándor és Kemény Farkas küldtek ki Erdélyből azzal az üzenettel, hogy ők a havasokban szervezik majd a további harcot. Azt is tudjuk, hogy az osztrák elől Erdélyben bujdosó román vezérek ez időben Jankuhoz igyekeztek azzal a szándékkal, hogy aztán Gál Sándorral egyesülve, ha másként nem, rablók módjára küzdenek az osztrák ellen a hegyekben. 1 Lesújtó csalódás volt hát az új fordulat, kiábrándulás a boldog reményekből, de azért a szenvedés mellett is maradt még Kossuthban öntudata saját jelentőségének és erejének. Szomorú dolog volt az, hogy a biztos öröm után most már azokat a részleteket kellett aggódva figyelni, amelyek még kedvező lehetőségeket jelentettek. A következő napok ilyen keserves alkuban teltek el, a megvalósulás diadalmas napjai helyett. Andrássy, de különösen Czayka sztambuli jelentései meglehetős részletesen adták elő az ottani diplomáciai tárgyalások menetét. Közölték az ellenséges követek új feltételeit és az Ígéreteket is, miket a Porta már tett azoknak. Mindketten megegyeztek abban, hogy az internálás követelését már hivatalos jegyzékben is elfogadta a Porta; Andrássy szavai szerint Stürmer és a törökök közt, sajnos, már semmi differencia sincsen. Szinte gúnynak lehetett azt érezni, amikor Andrássy azzal vigasztalja Kossuthékat, hogy csak rövid ideig, valószínűleg csak tavaszig fog tartani a fogság; hogy jó helyet választ ki a török számukra, bútorokról, kényelmes berendezésről gondoskodik. Olyan dolgok ezek, amelyek nem enyhítették, hanem inkább növelték az első borzalmas hatást, mert a bizonyosság üzínét adták az új híreknek. 1 Egressy levele családjához, nov. 25. N. M. Kézir. — László kézir. napló Kékessy ezr. érkeztéről, nov. 26. U. o. — A románok harci terveiről Erdélyben Jancsó i. m. 177. — Bányay Júliának küldetéséről „Történelmi Lapok" 1892. 145.
