Hajnal István: A Kossuth-emigráció Törökországban, I. kötet (Budapest, 1927)

Harmadik fejezet A magyar ügy és a nagyvilág

ton körül hasonló tervekkel. Vipan szerint Palmerston valakit el is küldött volna Magyarországra, jórészt azért, hogy e terv kivihetőségóről tájékozást szerezzen. Bizonyára nem egészen ilyen megbízással ment el Palmerston küldötte, de azért valószínű, hogy Palmerston néha már kétségeskedett Ausztriai jövendő rendeltetése fölött az európai politikában.

1 Nagy szerepet játszott Palmerston megfontolásában Franciaország magatartása. Vipan határozottan írja, hogy, ha Franciaország megy az oroszok ellen, megy Palmerston is. A francia ez időben Sztambulban tényleg együtt tartott az angolokkal az orosz ellen. Az oláh fejedelemségek kiürítését még sürgetőbben követelte, mint az angol. Tocqueville, a külügyminiszter, oly nagy veszélyt látott Európára az oroszban, hogy feladatának tartotta még a német egység pártolását is annak ellenében. Erélyes elhatározásra azonban még nem érhetett volna meg a keleti kérdés akkor sem, ha a francia belső helyzet nem zavarta volna a külső terveket. Most már másként nézett reánk Európa, mint a küzdelem elején. A közvélemény megítélésében kikerült harcunk a többi európai zűrzavar sorából, melyre a nyugodtítéletü közönség egy része sajnálattal és bosszankodva nézett. Európa felfedezett bennünket. Ez erkölcsi oldala a kérdésnek nem megvetendő. Hatott ez a változás Franciaországban, ahol Napoleon a rosszhírű római ügy után bizonyára szeretett volna valami népszerű, de nem forradalmi vállalkozást. Hatott Angliában, melynek államférfiai mindig sokat adtak a közvéleményre. Lehet-e reális értékét megállapítani a vélemények e változásának ós követni annak összefüggését a politika útjaival? Májusban, említettük, politikailag kedvezőtlenül nyilatkozott Palmerston harcunkkal szemben, de már korántsem azzal a ridegséggel, mivel decemberben felelt a magyar küldöttnek. Most már jobbnak látta volna, ha Ausztria békés megegyezést kísérelt volna meg a magyar néppel az orosz segítség helyett. Azután pedig, bár mint reálisan számító ember, igen jól láthatta, hogy harcunk szomorú 1 Vipan, jún 7.: Az orosz elárulta a Portának Ks. konföderációs tervét, Palmerston nem ellenezné, ha erős lenne a konföderáció. — Jún. 8.: Palmerston küldötte ez ügyben Magyarországra. (Pulszky H.) — Pulszky Batthyány, nakjún. 16. TS. M. — Ghica i. m. 22.