Hajnal István: A Kossuth-emigráció Törökországban, I. kötet (Budapest, 1927)
Harmadik fejezet A magyar ügy és a nagyvilág
ügyelt az udvar és szinte bujkálnia kellett a királynő elől, ha valamit a maga feje után akart intézni. Hiszen két év múlva épen egy előzőleg be nem mutatott utasítás elküldése lett bukásának közvetlen oka. De pártja és lapjai hatalmasan tüntettek az orosz ellen. A „ Globe", mely köztudomás szerint az ő lapja volt, július közepén drámai szavakkal hívta fel tettre Törökországot, melynek immár ütött a tizenegyedik órája sorsának elhatározásában. Idő kell persze arra, hogy nagy államok világtörténeti elhatározásokra jussanak. Különösen Anglia alkotmánya van sok biztosító alkatrésszel felszerelve a hirtelen fordulatok ellen. A krimi háború előtt csaknem három évig folytak a diplomáciai viták. De az egész viszály akkor jelentéktelen, mondhatni csinált ürügyből indult ki. Komoly orosz fellépés sokáig nem törtónt; az oláh tartományok újbóli megszállása után aztán már hamarosan kitört akkor a vihar. Most azonban fegyver és vér vitték már a szerepet. Vipan egyre küldözgeti Pulszkynak kis leveleit az angol kormány fokozódó ingerültségéről, különösen olyan esetekben, amikor az orosz az angol felszólamlásokra szemtelenül válaszol. De, — sóhajt fel, — nehéz az angol parlamentet háborúra megmozgatni! Júniusban a cár furcsa beszédéről tesz jelentést a varsói angol konzul, amiből a Galíciára való aspirációt lehetett kiérezni és amely csak növelte a sanda gyanút, mivel a fe jleményeket Londonban kísérték. Palmerston részben bizonyára azért is lármáztatott hírlapjaival, hogy már előre is elvegye az orosz kedvét a messzibb céloktól. 1 Ismételjük, a magyar ügy sokszor inkább akadály volt Palmerston számára, mint segítség, arra, hogy a keleti kérdésben döntő lépéseket tegyen, — bárhogy is lelkesedett már az angol nép érettünk. De már most hozzáférhettek a magyar ügynökök olyan tervekkel, melyek szinte kalandosaknak tűnhettek fel és a kétségbeesés szülötteinek. Es Kelet-Európa teljes átalakítása nélkül nem is lettek volna megvalósíthatók. Vipan levélkéi szerint már június elején előadták Palmerstonnak a tervet az Ausztria helyén alakítandó dunai konföderációról. Elméletileg talán tetszetős idea, de nem reális terv akkor még aktív államférfiú számára. Meg kell azonban gondolnunk, hogy Európa eme részei ekkor már tényleg ki voltak forgatva nyugalmukból. Oláh politikusok is eleget sürögtek Palmers3 Vipan levelei jún. 6., 14., 20., 26. Pulszky H. — A varsói angol konzul jel. jún. 2. Sproxton i. m.
